Az idei év eddigi legizgalmasabb (diy) munkájáról fogok most írni. Bár még nyakig benne vagyok, de már most látványos a változás, úgyhogy ezt mindenképpen szeretném megmutatni Nektek.
Flórával márciusban találkoztam először, akkor mesélt nekem az álmáról, egy franciás hangulatú kávézóról. Azt tudjátok, hogy magazinanyagokon és tv műsorokon kívül már nem vállalok lakberendezést, csak tanácsadást, de Flóra lelkesedése és az általa felvázolt elképzelések első perctől magával ragadtak! A személyes szimpátia mellett úgy éreztem, ez egy olyan dolog, amivel teljes mértékben tudok azonosulni, passzol az én „púderes” stílusomhoz, pláne, hogy a DIY fő tényezőként szerepelt Flóra tervei között. Yeah!
A kávézót május 1-én lehetett birtokba venni, azelőtt egyszer láttam, amikor gyorsan felmértem a helyiséget, hogy mégis lássam mi merre hány méter. Ilyen volt az akkori állapot a vendégtérben:
Arra idő sem volt, hogy szép komótosan átrágjuk a dolgokat, hetekig pofozgassuk a terveket, a színeket, a berendezést, a világítást, bármit. A kávézóhoz ugyanis egy terasz is tartozik, nyakunkon a nyári a szezon, ketyeg az óra, nyitni kell mihamarabb. Úgyhogy a helyszínen amit csak tudtunk átbeszéltünk, szerencsére ez nagyon flottul ment, mert amellett, hogy félszavakból is tudjuk egymás gondolatát, eleve jó volt az alapkoncepció is.
Minden az Elektra Barlume menta és vanília színű kávégépből indult ki, ami nem csak a helyiség lelke lesz, hanem erre épül fel a Café Flore összes arculati eleme is, melyet Laki Eszter tervezett.
Fő motívumként Flóra kedvenc virága, a tulipán is megjelenik (továbbiakban tulip). Ezt felhasználva ott helyben megálmodtuk a falszíneket és azt is hova kerül majd a minta.
Szerencsére a kávézótól 5 percre van egy Tikkurila festékbolt (1012 Bp.,Vérmező u. 6.), ahol kiválasztottuk és kikevertettük a színeket, és már kezdődhetett is a festés! Tiszta Térnyerők feeling, de pont emiatt, nagyon fekszik ez nekem. A menta kódja: H443, a vaníliáé: F396 és G396, utóbbi van a nagy felületeken.
Nem csak a falak, de a nyílászárók, a radiátorok, az ablaknál lévő vendégpult, sőt a mosdóban lévő csempe is át lett festve. A festékboltban megmondjátok, hogy mit szeretnétek festeni és ugyanabból a színből kikeverik Nektek a fára/fémre/falra/csempére való változatot.
Már most mennyivel hangulatosabb a látvány, igaz?
Eredetileg arra gondoltunk, hogy nyomatunk tulip mintás tapétát és mehet fel a kiszemelt helyekre. De ez egyrészről drágának bizonyult (ahhoz képest főleg, hogy ez egy végtelenül egyszerű, menta alapon egyszínű vanília mintázat) és valójában abban nem sok pláne van, hogy majd egy szaki felnyalja a falra. Úgyhogy bedobtam az ötletet, hogy mi lenne, ha időt és energiát nem kímélve inkább mi festenénk fel a mintákat a falra! Ezért is lettek bizonyos falfelületek festéskor menta színűek, mert ezekre álmodtuk fel a tulipokat.
Nos, a sablont én magam vágtam ki sniccer/szike segítségével átlátszó, iratlefűzéshez való fóliából, mert egyszerű volt a minta, de bonyolultabbnál azért érdemes lézerrel kivágatni.
Kettőt is készítettem, biztos, ami biztos:
Neki is estünk a feladatnak, ami ketten nagyon haladós, mert egymás keze alá tudunk dolgozni. Egyedül azért picit macera, pláne a magasabb létrás részeknél, popsiedzésnek viszont kiváló! De nézzük a technikai részleteket.
A sablont mindig maszkolószalaggal rögzítettük a falra. A minták közötti távolságot úgy tudtuk pontosan tartani, hogy a sablont mindig a már előzőleg megfestett száraz mintákra raktuk. Így nem kellett folyton méricskélni és a függőlegest/vízszintest ellenőrizni, mert pontos illesztés esetén nem csúszhat hiba a dologba.
Festéshez Pentart matt akrilt használtunk, amit a falszínhez hasonló vanília színre kevertem. Az akril sűrűbb és jobban fed egy rétegben, mint a falfesték.
A festék felviteléhez szivacsecsettel és pamacsoló mozdulatokkal dolgoztunk. Ha ügyesen dolgozunk, a festék nem szivárog a sablon alá. Ha kezdők vagyunk, érdemes ragasztósprayt fújni a sablon hátuljára. Az esetleges kisebb aláfolyásokat falfestékkel és vékony ecsettel javíthatjuk ki.
Festés közben néha meg kell állni pihenni. Ilyenkor jólesik egy finom kávé, és lehet gyönyörködni a már megfestett mintákban (és számolgatni a részidőt, hogy 1 tulip hány mp és még hány van hátra és az még mennyi idő…stb. )
Itt még nagyon az elején voltunk, egész kisimultak a vonásaink:
Munka közben nem szabad elfelejteni enni sem! Ez volt az első Flore féle finom falat a kávézóban, olyan kis kedves, nem? A málnás lekvár pedig valami mennyei, rajta lesz az étlapon!
Itt már egész jól állt a nagy fal, mennyivel szebb már most, mint előtte az a kék-fehér mintás tapéta…
Egy percig sem aggódtam, hogy valahol félrekúszna a minta, jól átgondoltam én ezt előtte és hogy lássátok, tényleg működik a sablon ráillesztéses dolog, íme a lézeres szintezőmmel (Quigo) mutatott vízszintes és függőleges:
Ez a kis kütyü egyébként polc felfúrásnál, bordűr felhelyezésnél, kép felrakásnál is nagyon hasznos eszköz 😉
A tulipok festése mellett még egyéb dolgokkal is foglalkoztunk ám, pl. a mosdóban lévő lámpatesteket aranyra fújtuk, amit csak lehet megmentünk alapon!
Közben megszépítettük a korábbi lepukkant állapotú konyhát, túl vagyunk egy nem tervezett padlócserén, intézzük a bútorokat, a világítást, (ezekről is jön témakörönként bejegyzés) és persze megküzdünk a váratlan nehézségekkel, amikbe nap mint nap beleakadunk. És mindez még csak a belső tér! Vár ránk a kerti rész és közben Flóra lázasan dolgozik a kávézó „tartalmán” is, amiről folyamatosan posztol blogján, ITT és a facebook oldalán, ITT.
A poszt végén pedig jöjjön egy minivideó arról, milyen jó kis hangulatban telt a tulip festés:
Korábbi posztjaimat dekorációs falfestés témában itt találjátok:
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK