Még két év sem telt el, és én már megint egy wc-t újítok fel. Pontosabban ezúttal is csak kipofozom, mert alapvetően nincs vele nagy baj, de az esztétikum cseppet sincs meg benne…
…biztosan nagyon boldog lenne. Sajnos, ő már nincs köztünk, de néhány kedves tárgya nálam kötött ki és az én otthonomat díszíti ezentúl, mint pl. ez a fali virágtartó is.
Néhány fotómon szemfülesek kiszúrták, hogy a dolgozósarkomban már polcok is vannak az íróasztal felett. Természetesen ebből sem hiányozhatott némi diy megoldás.
Az új lakásomban igyekszem mindent a lehető legpraktikusabban kialakítani, főleg tárolás tekintetében. Az alapelvem az, hogy semmi ne legyen feleslegesen szem előtt, de ha bármire szükség van, akkor könnyen hozzá lehessen férni. Így kerültek az óráim és az ékszereim a falitükör mögé.
A fehérre festett parkettához mi mást is vehettem volna, mint fehér szegélyléceket (vagy szegőléceket, ha úgy tetszik). Úgyhogy, amint végeztem a festős munkálatokkal rögtön hozzá is fogtam az elemek méretre szabásához.
Nem az első az életemben, hogy parkettát festek, és ez a dolog sokszor megosztó is az olvasóim körében, ami teljesen érthető. Alapvetően én is az értékmentés híve vagyok, de vannak olyan helyzetek, amikor én festéssel mentem, ami menthető…
Az itthoni barkácsmunkálatok során mindig rá kell jönnöm, hogy ha az ember a különféle munkafolyamatok során is rendet tart maga körül sokkal kényelmesebben, gyorsabban, hatékonyabban haladnak a dolgok és persze kevesebb a bosszúság. Lássuk csak, mire gondolok pontosan.
Ingvar Kamprad mindössze 17 évesen 1943. július 28-án saját vállalkozásként alapította meg az Ikea-t és mivel köztudottan nagy Ikea rajongó vagyok, így nem mehetek el kedves szavak (és poszt) nélkül az ünnepi, 75. évforduló mellett.
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
