A sütögetős rész átalakításál említettem, hogy egy kis szőrme milyen jól feldobná az átfestett betonpadokat. Hát ez a dolog sem váratott sokat magára…

Már akkor szemeztem a műszőr szőnyegekkel, amikor Márkkal és Rolanddal a Praktiker szombathelyi Műhelytitkok roadshow-ján együtt barkácsoltunk össze egy olyan ülőkét/lerakót, amire fehér szőrmét rögzítettünk kapocsbelövővel.

Ezek a szőrmék most nem csak fehér, hanem szürke és szürkésbarna színben is kaphatók az őszi-téli választékban, úgyhogy végül én is vettem magamnak itthonra (készítek egy saját lerakót és szerintem poszt is lesz hozzá) és a faházhoz is a betonülőkékre. 

Egyrészről jól mutat, másrészről én azért nagyon sokat vagyok kint a kertben, szeretek két gereblyézés vagy ágvágás között a szabadban megpihenni egy bögre forró teával, és ilyenkor praktikus, ha nem a hideg felületen ücsörgök. Persze-persze, a teraszon is szoktam üldögélni, de amióta átrendeztem a sütőgetős részt, kifejezetten szeretek a kert ezen részén mélázni. 

Ha esik az eső, vagy amikor nem vagyok a faháznál a szőrmék a házban vannak, az étkezőszékekre szoktam rakni őket félbehajtva, ott is jól mutatnak. 

A műszőrmét egyébként régóta kedvelem, korábban is született a blogon ilyen témájú bejegyzés (ITT).

Gereblyézés közben serényen gyűjtöm a fenyőim alól a tobozokat, lesz belőlük bőven a karácsonyi koszorúkhoz és dekorációkhoz.  

Hihetetlen, hogy október utolsó napján, és november első vasárnapján is szinte tavaszi időjárás volt, úgyhogy hiába próbáltam a témához valami őszies, hidegebb időjárásra utaló hangulatot fotózni, csak ilyen napsütéses verziót sikerült:

A nappali meleg ellenére viszont hajnalban már előfordulhat fagy is, így a vizet mi most már elzártuk, amivel hivatalosan is új szezon kezdődik a faházban, és ez nem egyenlő azzal, hogy tavaszig felé sem nézek. De nem ám!

Hamarosan írok Nektek arról, hogy milyen fűtésem van jelenleg a faházban, és hogyan állok át a hidegebb időszakra a dombtetőn. 

A bejegyzés támogatója: