A kertemben nagyon sokféle rovar él, az erdei környezet pedig számos búvóhelyet biztosít számukra átmenetileg, vagy állandó otthonként. A madáretetők, odúk, itatók, és a sünlak mellett viszont egy saját kezűleg barkácsolt rovathotel sem hiányozhat a kertből, amit könnyen meg lehet építeni természetes alapanyagokból.
A rovarhotel helyén nem is kellett sokat gondolkodnom. A növényekkel teleültetett rézsű közvetlen közelében, a meggyfán kialakított madáretető és itató (ITT írtam róla) melletti sarkot szemeltem ki, ahol pár napja még ezek a farönkök voltak felhalmozva.
A különféle fajtájú és vastagságú ágakat, törzseket tartalmazó kupacnak most is voltak lakói, ez jól látható a vastagabb hasábok repedéseiben, és az abba vájt lyukakon:
A rovarhotel szempontjából fontos, hogy amennyire csak lehet szélvédett részre tegyük azt, így első lépésként lebontottam a farakás nagy részét, és feltettem egy bambusznád belátásgátlót a drótkerítésre.
A rönkök átválogatása és újraépítése után még elültettem két tő fagyalt a sarokban, de nem sövénynek, inkább fának fogom majd nevelni.
A rovarhotel helyszínének kipofozása után jöjjön a lényeg, maga a rovarhotel, de nevezhetném bogárbungalónak is.
Lássuk csak az alapanyagokat:
- Korábbi barkácsolásokból lehulló fenyődeszkák és lécek
- Ágak, fakéreg, bambusz
- Agyagtégla, kavicsok
- Tobozok, moha
Szerszámok tekintetében mindössze két gépre volt szükségem:
- STIHL GTA 26 akkumulátoros ágvágó
- fúró/csavarbehajtó
A láncfűrészes ágvágóval 8 cm átmérőig bátran lehet ágakat darabolni, nagyon szépen viszi.
A biztonságot szem előtt tartva kesztyűt és védőszemüveget ajánlatos felvenni, mégiscsak láncfűrésszel és munka közben képződő faforgáccsal van dolgunk. A gép egyébként nem hangos, szóval fülvédőre nem lesz szükség és a szomszédot sem fogjuk az őrületbe kergetni, amikor dolgozunk.
Amire még ezen kívül szükség van:
- csavarok
- csiszolópapír vagy csiszolószivacs
- fúrószár fához
- ceruza és mérőszalag
- stabil munkafelület (asztal satuval, vagy fűrészbak)
Egy rovarhotel mérete és formája sokféle lehet, sőt készíthetünk olyat is, ami kifejezetten egy-egy faj számára készül, például csak katicáknak.
Az én rovarhotelem inspirációja maga a csehszlovák típusú faházam volt, amihez a váz mindössze három deszkalapból összeilleszthető. A deszkák mérete az én esetemben 42 x 22 x 2 cm. Ha nem áll rendelkezésre méretben megfelelő deszkadarab, akkor természetesen lehet méretre vágni magunknak kézi fűrésszel, dekopírfűrésszel, sőt, még akkus láncfűrésszel is, bár ez esetben a szebb vágási vonal érdekében a nagyobb láncfűrész ajánlott, amit korábbi posztomban ITT már láthattatok.
Ahhoz hogy az alapon stabilan álljon a két tető, csavarokkal rögzítettem először egy-egy kis lécet az alap oldalaira.
Ezek oldalt megtámasztották a tetőelemeket, de hogy felül se csússzanak szét 1-1 csavart kicsit ferdén befúrtam az egyikbe.
A tetők alaphoz történő rögzítését szintén egy-egy kis léccel oldottam meg, amit méretre vágás után az alapba és a tetőbe is belecsavaroztam a rovarhotel elején és hátulján is.
Most már csak a belső elválasztást kellett kitalálni, és beilleszteni.
Ehhez készítettem egy talpas T alakú elemet, ehhez alul és felül két-két csavart használtam.
A váz és a belső elválasztás így állt össze végleges formájában, most már csak a kis „lakrészekkel” kellett feltölteni.
Ehhez dió és meggyfa ágakat daraboltam fel, az előbbit fektetve, az utóbbit állítva terveztem behelyezni, a méreteket is ennek megfelelően határoztam meg.
Ezután lyukakat fúrtam az ágdarabok metszetébe, illetve oldalára.
Megmutatom, azt is, hogy milyen a fafúrószár, nehogy másmilyet használjatok, ezzel lehet pontosan és hatékonyan lyukat fúrni a fába.
A rovarhotel aljába került kavics és kisebb kő darabok, majd erre jöttek a kilyukasztott diófák, és végül a tégladarabok.
A másik oldalra bambuszokat, üreges ágakat, és a kilyukasztott meggyfákat pakoltam be, valamint a sarokba kókuszrost belátásgátlóból leeső darabka került.
A felső emeletre tobozokat raktam, de hogy ne potyogjanak ki (időjárástól függően összezáródnak vagy éppen szétnyílnak), kaptak egy kis korlátot is lécből, amire fakérget raktam takarásnak. Kis mohával díszítettem az egészet, illetve ez jó arra is, hogy a rögzítő csavarokat elfedje.
Az így elkészült rovarhotel egyébként kétbejáratos, hátulról is megközelíthető, szóval jöhetnek a szomszédból a rovarok bátran, szeretettel látom őket.
A rovarhotelt érdemes stabilan elhelyezni, állhat pl. lábakon, vagy fel is lehet fúrni egy függőleges felületre, ha éppen erre alkalmas helyre kerül. Én a farakásra tettem, a mélysége és a súlya miatt ezt a legnagyobb vihar sem tudja ledönteni innen. Ezt csak azért tudom, mert egy órával a rovarhotel kihelyezése után megérkezett a vihar jó nagy zuhéval.
A farakást egyébként igyekeztem úgy kialakítani, hogy itt is legyen elég búvóhely, a rönkök és ágak közé még tobozokat is tettem.
Hogy a csapadéktól is valamennyire védve legyen a rovarhotel, a tetőt még fakérgekkel is befedtem, bár mostanában olyan esőzések vannak, hogy sokszor még a terasz fedett részei alatt is hömpölyög a víz, szóval ez a megoldás sem teljesen vízálló. A rovarokra bízom ezt a dolgot, úgyis megtalálják maguknak azt a helyet, ahol jól érzik magukat.
Mindenképpen szerettem volna valami módon növényeket is elhelyezni a rovarhotel követlen környezetében, így fakéreget és lebomló, természetes talajtakarót rétegeztem a farakásra, melyet ágakkal kerítettem körbe, és az így kialakított ágyásba ültettem el kövirózsákat. Idővel persze a farakáson felfele törekvő borostyán biztosan körbenövi szépen a rovarhotelt, de ez még jópár év.
A rovarhotelem ezennel megnyitja kapuit a repülő és mászó rovarok számára, jöhetnek a katicák, magányos méhek, hangyák, zöldfátyolkák, és társaik.
Ez a kis építmény nem csak hasznos, de mutatós eleme is lehet a kertnek, és segítségével nem csak még több rovart csalogathatunk a kertbe, de tanulmányozhatjuk szokásaikat, viselkedésüket is.
Remélem, hamarosan a szállóvendégekről is tudok nektek fotót mutatni, addigis ITT van egy kis videó az egész projektről, amiben sikerült elpcsípni egy éppen beköltöző lakót is.
A bejegyzés támogatója:
Hozzászólás