Év elején írtam egy posztot arról, hogy megcsapott a változás szele, és új stílus felé vettem az irányt. Mármint itthon, ahol most nagyon sok időt töltök, és naponta szembesülök azokkal a színekkel, tárgyakkal, megoldásokkal, amik egyre inkább bántják a szememet.

Az elejére szaladok, amikor januárban megírtam a bejegyzést a változás „igényéről”, ITT. Tudtam, hogy a faház miatt lassan fogok haladni a dolgokkal, és valószínűleg év végéig sem jutok el odáig, ami képzeletben a fejemben körvonalazódott.  Kis dolgok tekintetében készítettem „fonott kosarat” ITT, lettek DIY új bőrfogantyúk ITT, küszöböt szépítettem ITT, elvezettem a mikró vezetékét ITT, szépítgettem az erkélyt ITT és ITT, nagyobb és látvány szempontjából is meghatározóbb változást pedig falfestéssel értem el a hálószobában ITT és ITT

Év végére pedig lett még egy kis szárazdekoráció ITT és bárszék tuning ITT, kialakítottam új növénysarkot a nappaliban, egy csomó dolgot elajándékoztam vagy eladtam, de most jutottam el odáig, hogy a rózsaszínre, illetve annak bizonyos árnyalataira rosszul esik ránézni és ugyanígy vagyok az arany és rosegold dolgokkal is. Egyedül a nappaliban lévő púder színű fal, ami még mindig nem zavaró, de valószínűleg egyszer azt is átfestem majd. 

Ráadásul az előszobában és a mosókonyhában kinéz majd egy kis rombolás is, mert végérvényesen kiköttetem a gázt, leszereltetem a kazánt. Elektromos bojler lesz helyette és emiatt a csöveket is le fogom szedetni. Azokat a csöveket, amik most szép fehérek, de volt idő, amikor ronda sárgák voltak, ITT

A legzavaróbb most az előszoba, ami bő 3 év alatt azért elég sok arcát mutatta, erről legelőször ITT írtam. Volt itt falvakarás, javítás, festés, dalmata minta, tapéta, arany cuccok, sárga falfestés, stb. Tegnap este viszont minden arany képet, és képkeretet leszedtem, sőt még a faliórát is. A kilincseket csak azért nem, mert akkor nem tudnám nyitogatni az ajtókat, és az aranyra fújt agancsfogast sem a kabátok miatt, de lehet, hogy mire ezt a posztot olvassátok, már egy-egy kiálló csavaron lógnak csak a kabátok, haha. 

Az ajtókról lehúztam a fekete keretet képező dekortapaszokat, mert bár nagyon klassz karaktert adtak az előszobának, de ennél én most egy puhább, egyszerűbb, finomabb, puritánabb megjelenésre vágyom: 

Valószínűleg a két évvel ezelőtt felrakott klassz kis tapétámat (ITT) le fogom szedni, imádom a mintáját, de az erős rózsaszín a sárgával most vibráló, és hiába, hogy a púder színű ajtó egy lágyabb árnyalat, most még azt is soknak érzem itt. 

Ha jönnek az előszobában flexelni, meg szerelni, akkor úgyis kell majd javítófesteni, szóval addig még van időm kitalálni, hogy mi hogy legyen, de persze a főbb elemek azért már megvannak a fejemben. 

A gardóbkamrát (ITT) és a barkácsos részt (ITT) egy szanálással egybekötve pár hete megcseréltem. Így a kabátok most közelebb kerültek a konyhához, de annyi baj legyen, a korábbi kamra viszont most el tud olyan barkács holmikat (pl. léceket) is nyelni, amiket eddig nem tudtam hova tenni. Majd ezt is befotózom idővel.

Az étkezőben lévő fehér képkeretek sem tetszenek már, és a benne lévő fotókat is cserélni szeretném, egyszerűen ennyi idő után vágyom a vizuális változásra, valami újra, másra. És már a székeken is elgondolkodtam, hogy eladnám, azok nálam úgyis mindig jönnek és mennek, amiről ITT írtam. 

Ami most itthon leginkább tetszik az az erkély, bár a padlót itt is szeretném majd szürkéről valami melegebb, drapp irányba elvinni. A létra és a korlát színe sem az igazi, és részleteiben ezt-azt cserélnék, (pl. a szőnyeget, amit most csak a hideg padló miatt raktam ki), de ez mégis valahogy hangulatilag egyben van, ezért ehhez tavaszig nem hiszem, hogy hozzányúlok.

A wc-vel sincs bajom, egy natúr képkeret valami klassz fotóval fentről még ugyan hiányzik, és a lámpatestet is két éve fel szeretném már rakni, hogy ne csak egy izzó lógjon, de hát suszter cipője ugyebár… A régi csempe átfestéséről ITT írtam. 

A fürdőszobában majd a bojleres akció után fogom tudni a félig kész csempefestést befejezni, és felszerelni az új csaptelepeket, amiket legalább már megvettem… A festett járólap viszont bírja a strapát, nagyon elégedett vagyok és ehhez nem is tervezek hozzányúlni. 

Szóval iszonyat lassan, de haladtak azért a dolgok itthon, és talán most kicsit látványosabban sikerül odacsapnom a lovak közé. Legalábbis ez a terv, aztán meglátjuk, hogyan pörögnek a dolgok a kezeim alatt. Bár végülis nem is a sietség a lényeg. Ez a lakás szerintem sosem lesz KÉSZ, mert mire eljutna egy bizonyos állapotba, addigra annyi minden változik (többek között én is), hogy biztosan megint átszabom. Vagy ki tudja, eladom, vagy akármi.

Nálam az otthonszépítésnél sem a végső cél a lényeg. Szeretem magát a folyamatot, a tervezést, a munkálatokat, azt, hogy egy-egy ötlet DIY megvalósítása után jobban érzem magamat az adott környezetben. És teljesen normális, ha valami egykor nagyon tetszett, az idővel már mégsem tetszik annyira, és ezen merünk változtatni. Igyekszem mindent költséghatékonyan megoldani, így sosem éreztem azt, hogy kidobtam volna pénzt az ablakon egy-egy lakberendezős hóbort miatt. Ez már szinte szenvedély is lett, klassz kihívás a költségkímélő kreatív kecószépítés. 

És akkor most megyek és a saját posztomon fellelkesülve leszedem a tapétát az előszobában…