Hát ez is eljött. Bő egy év munka után a noszvaji Erdei Kisház végre abba a formába került, hogy vendégházként üzemeljen. Lássuk, milyen is lett a valamikori Amúr Büfé-ből kialakított kedves kis házikó.

Az elmúlt hónapokban sokat promóztam a házat, így már számos fotót láthattatok róla, de még mindig tudok mutatni olyat, amit eddig nem tártunk a nagyközönség elé. Aki esetleg lemaradt volna az előzményekről az ITT és ITT elolvashatja a sztorit. Érdemes, mert ezekben a posztokban vannak az előtte állapotok és a tervek is. Ebben a bejegyzésben sok fotó lesz és próbálom rövidre fogni a mondandómat, mert a képek helyettem is beszélnek.

Szóval maga a házikó Noszvajon, a Síkfőkút utca 50-es számon található, az útról jól észrevehető a fák lombjai között megbújó épület:

A ház maga három szintből áll, de a ház jellegéből és a környezetéből adódóan a szinteket/szobákat nem lehet külön kivenni. Lássuk az alsó szintet!

Belépve a házba, rögtön balra található a mindennel felszerelt konyha, amiben új és régi tárgyak, bútorok egyaránt helyet kaptak. A konyhabútor és a tálaló pl. Zoli nagyszüleié voltak valamikor. Kis átalakítással, új munkalappal egész pofás kis konyhapult lett tóra néző kilátással.

A konyhával egy légtérben van az étkező-nappali, itt az asztal, a kanapé és a polc új, a székek és a vizespad viszont szintén régi, ámde felújított darabok. Az asztal megnagyobbítható.

Az egész házikóra jellemző, hogy sok könyv, társasjáték és személyes ereklye is található benne, ettől még otthonosabb a hangulata és esős időben is van lehetőség kikapcsolódni.

Már ha éppen nem filmet nézne (vagy zenét hallgatna az ember), mert tv az több is van a házban. Lent a közösségi térben és az egyik szobában 1-1 és ugyanígy van a középső szinten is. Négy tv-n már csak nem veszik össze 10 fő, amennyi összesen elfér a házikóban, bár szerintem, aki eljön egy ilyen csodás, tiszta levegővel megáldott zöld környezetbe annak utolsó gondolata lesz bekapcsolni a tv-t.

A tv mögött van az elektromos kapcsolószekrény és mindenféle vezérlőegység, ami nem csak okosan, de szerintem ízlésesen is lett elrejtve.

A helyiségek falait természetben készült fotók díszítik, ezeket nagyon jó Barátnőm B. Tier Noémi készítette (ő egyébként a könyvem szerkesztője is), a fotókat pedig a Netprinternél nyomtattuk ki.

Erre a munkámra kivételesen nem jellemző, hogy sok saját DIY dolgot raktam volna bele, de pl. a fotókat én helyeztem a keretekbe, a szobákban lévő függönyöket én szabtam/varrtam méretre és még sok ehhez hasonló apróságot tettem a házhoz, amiket egyenként nem sorolnék fel. Az összképen látszik szerintem a kezem nyoma.

A közösségi térből nyílik a két lenti szoba 1-1 franciaággyal. Ez az egyik, le sem tagadhatnám, hogy az ágyneműválasztásnál is jelen voltam, haha:

Ez pedig a másik, amiben az utóbbi hetekben aludtam, szóval jól le is teszteltem: eszméletlen jókat lehet itt durmolni.

Az biztos, hogy a kisházban és a környékén nem kell sötétedés után sem botorkálni, ugyanis világítástechnikai szempontból a szokásos dolgokon túl különféle megoldások lettek be- illetve kiépítve: érzékelős lámpák, ágyból kapcsolható hangulatfények, sőt színes ledes világítás is. Ez utóbbi nekem nem annyira stílusom, de ettől közös a “közös munka”, hogy mindenki belerakja a magáét, ebbe pl. Zoli.

A lenti szinten található még a fürdőszoba, ami nagy kedvencem. Itt is van régi és új egyaránt. A lábaskád egy felújított darab, a mentás-türkizre (arcadia) átfestett elemek pedig a ’70-es évekből származnak Lengyelországból.

Mivel élő növényt állandó jelleggel a gondozás nehézsége miatt nem tudtunk a házba betenni, így néhány művirágot helyeztünk el az enteriőrökben, illetve ezen okból választottam ezt a vidám, levelekkel teli zuhanyfüggönyt is (H&M Home-ból van).

Lent van még egy hatalmas terasz, függőággyal, grillsütővel, vízpermetet szóró ventilátorral, homokozóval, sok ülőhellyel, nagy asztallal és persze hangulatvilágítással.

Vannak olyan részletek, amiket kifejezetten nagyon szeretek….

Szintén a lenti részen hátra felé haladva van a dézsafürdő (erről sajnos nincs közeli képem), illetve a ház mögötti rész, ahol szerszámok kaptak helyet, valamint itt található egy infraszauna némi műborostyános növényfallal felpimpelve.

Ééés, itt van az a rész, amiről eddig nem mutattam fotókat, mivel az átalakítás ideje alatt tele volt zsúfolva szerszámokkal, felújításra váró bútorokkal, kacatokkal stb. Ez pedig nem más, mint a ház alatt húzódó pince, ahol télen-nyáron egységesen kellemes 15 °C hőmérséklet uralkodik.

Természetesen itt is lett néhány okos világítástechnikai megoldás, mint pl. a bortrezorban az üvegek mögé rejtett fények, vagy éppen a demizsonban világító izzó.

A június 3-án megrendezett Nyílt Nap alkalmából (amire özönlöttek az emberek, el sem akartuk hinni!) többen eljöttek azok közül is, akik a házikón dolgoztak. Olyan is, aki még anno, ezt a pincét és a házat építette! Nagy örömmel vette, hogy ilyen szépen kipofoztuk az évek óta üresen és elhagyatottan álló épületet, azt mondta, hogy a lelke egy része ebben a házban van…

A pincében a Nyílt Napon egyébként bor- és pálinkakóstoló is volt, úgyhogy volt ám a hangulat. Na de, haladjunk tovább. A felfelé vezető külső lépcső mellett található ez a napozós, hencsergős, zuhanyzóval ellátott kis rész, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tóra.

Méghozzá ilyen:

A betonlépcsőn felérve kicsit még sétálni kell, hogy a fenti szintek hátsó bejáratait elérjük.

Ezt késődélutáni fényekben mutatom meg Nektek, hogy ebből a hangulatból is át tudjak valamit adni.

A középső szinten minden ugyanúgy megtalálható mint lent, csak egy kicsit szűkített változatban, hiszen itt már a tetőtérben vagyunk. Alapterületben kb. 35 nm-ről beszélünk, de nyilván ennél jóval kisebb a hasznos terület. Ezért itt talán még több okos megoldás található, mint a lenti részben, az összes zugot igyekeztünk maximálisan kihasználni.

Belépve az ajtón rögtön egy folyosón találjuk magunkat, innen nyílik a fürdőszoba, és a két háló. Tovább haladva pedig a közösségi térbe jutunk.

Itt van a minikonyha is, amihez egy Ikea bútort hackeltünk meg. A hűtőt az alsó szekrénybe rejtettük, a főzőlap és minden eszköz itt ugyanúgy megtalálható, mint lent.

Persze, itt sem maradhatott el valami megmentett régi dolog:

A polcon lévő bögréket Anyukámnak köszönhetjük, az ő retrobögrés gyűjteményéből kerültek ide. Kukkantsunk be a fürdőbe:

Ennél kisebb fürdőt nem hiszem, hogy valaha is láttatok. A mini méretei ellenére igyekeztünk mindent úgy belepakolni, hogy az összes funkció elférjen benne. Még mosógép is van, ami szintén okos megoldással a bojlereket és némi raktárrészt rejt maga mögött. A zuhanyzóra egyedi gyártással készült az üveg.

A tetőtéri szobák irtó cukik, ezekben már tetőablak is van, imádom!

A szobáknál ugyanolyan elemekből építkeztünk, egyrészről így volt a legegyszerűbb, másrészről a stílus ugyanaz, mégis a méreteket és az elemek variálása miatt minden szoba egy picikét más.

Itt pl. ágyból kapcsolható gömbsor is van:

A házikó egyébként téliesített, szigetelt és fűthető, így az év bármely időszakában lakható.

A lenti teraszhoz hasonlóan itt egy nagy erkély van csodás panorámával, ami lentről így néz ki:

Fent pedig így:

A fetrengési lehetőség itt is adott a diy dobogós napozón:

Meg a jó kávé reggelente:

Most pedig jöjjön a ráadás extra, a tetőtéri háló, ahol épített dobogón, 180 cm széles matracon, hangulatfényekben, tóra néző kilátással lehet… romantikázni.

Az oldalsó kosarakban szintén könyvek vannak, ezt a kis belmagasságú, hosszúkás részt nem akartunk nagyon túlgondolni (nem is igazán lehetett volna).

Szóval “röviden” ennyi lenne 14 hónap munkájának végeredménye képekben és egy kis rizsával. Aki eljött a Nyílt Napra és személyesen járta végig kívül-belül az Erdei Kisházat, az a saját szemével láthatta, hogy mennyire kedves, komfortos, hangulatos, szívetmelengető kis hely. Remélem, sikerült kedvet csinálnom/csinálnunk Nektek ahhoz, hogy barátokkal, családdal az év valamely szakában hétköznap vagy hétvégén megszálljatok itt. Ahogy említettem a ház 10 fős, és így érdemes kivenni, mert az árak erre vannak kalkulálva. A pontos árakról és bővebb infókról ne nálam, hanem az Erdei Kisház oldalán, illetve az ott megadott elérhetőségeken érdeklődjetek.

Külön köszönöm Anikónak (A napfény illata blog), hogy segített a dekorációban, a könyvek pakolásában és hogy finom itókákkal ajándékozott meg minket.