Az idei adventi időszakot teljesen belengte a fűszeres mézeskalács illat. Hol itthon, hol a barátoknál készültek a szebbnél szebb formák és díszítések, amiket most összegyűjtve meg is osztok veletek, hogy a jövő évi ünnepi készülődésre legyen inspiráció…
Az adventi időszak kezdetén egy újabb közös alkotós programon vettem részt, amire Szomoru Miklós invitált. A helyszín egy nagyon klassz kis mobilház volt, ahol egy közös asztal köré gyűlve díszítettük fel a saját adventi koszorúnkat, miközben beszélgettünk, pogácsát majszoltunk, és a végén még a Mikulással is bandáztunk egyet.
Az év végi, ünnepre készülődés időszakát úgy terveztem meg, hogy a munka mellett legyen elég időm a pihenésre, feltöltődésre, kreatív alkotásra is. Kifejezetten jól esett, hogy az egyik legszelesebb, leghidegebb szombati napon egy szójagyertya készítő workshopon melegedhettem át testben és lélekben egyaránt.
Már csak szűk két hét van az adventi időszak kezdetéig, és aki nem az utolsó pillanatban akar kapkodni a dekorációkkal, annak ideje elkezdeni már most a készülődést. Így gondoltuk ezt mi is a kis kertész/dekoros barátaimmal, akikkel múlt vasárnap összejöttünk, hogy egy közös adventi alkotás keretében hangolódjunk a közelgő ünnepi időszakra.
Amikor 2018 őszén megkaptam a faház kulcsait, még nem tudtam, hogy mibe vágom a fejszémet. Csak azt éreztem, hogy az erdő ölelésében elhelyezkedő telken valami nagyon jó vár rám. Mint oly sok mindent, ezt is az ösztönöm vezérelte, cseppnyi tudatosság sem volt benne…
Egészen pontosan november 1-én volt a hivatalos blogszülinap, de a helyzet az, hogy idén ez teljesen kiment a fejemből. Korábban minden évben nagyon készültem rá, volt élő videó, nyereményjáték, sokszor blogposzt is, aztán ezek szépen lassan elmaradtak, mert egyszerűen más dolgok lettek fontosabbak.
Egy ideje szerettem volna már eljutni Szomoru Miklós mesebeli kertjébe, és ez most októberben a STIHL meghívásának köszönhetően végre meg is valósult. Úgy voltam vele, ha már a Pilis felé veszem az irányt, akkor mindenképpen beugrok Márk barátomhoz is egy kávéra, olyan régóta tervezgettük már, hogy összefutunk.
Május elején említettem meg először a facebookon, hogy idén nincs kedvem felállítani a medencét (és bajlódni vele) sőt, talán el is kellene adnom, mert bár tényleg kihasználjuk, azért sokat is kell vele törődni, hogy mindig szép és tiszta legyen a vize… Akkor többen írtátok, hogy ezt gondoljam át, mert milyen jó lesz majd csobbanni benne a nagy kánikula idején, viszont pár nap alatt annyira befészkelte magát a gondolat az agyamba, hogy végleg eldöntöttem: eladom.
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
