Hosszú hónapok után ismét ecsetet és hengert ragadtam. Most a hálószobát vettem célba, ahol már egy ideje több dolog miatt is fontolgattam a falfestést. 

A hálószobában a kezdetek óta sok minden történt, kisebb és nagyobb javítások egyaránt. Ezeket a poszt végén találjátok pontokba gyűjtve. Festés tekintetében másfél éve dobtam fel a falra egy ágyvéget, ami átmeneti megoldásként – a fal védelmére – szuper ötlet is volt, jól bírta a strapát.

Bevallom, hogy akkor még tetszett a hideg szürke szín, most viszont egyre inkább a melegebb, bézses árnyalatok felé húz a szívem. A festék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy rendszeresen tudjam tisztítani, mert amióta Franciska az életem és a mindennapjaim része lett, megszaporodtak a foltok és tapancsnyomok azokon a helyeken, ahol aludni szokott. Így a Poli-Farbe Platinum matt latex falfestékére esett a választásom, ami számos szennyeződésnek ellenáll, mosható, sőt akár dörzsölhető is. Szerintem a reklámfilmje is zseniális (nem véletlenül nyert díjat), ha netán nem láttátok volna, akkor ITT megnézhetitek, ITT pedig a werkvideót is, ahol betekinthettek a kulisszák mögé.  

Nézegetve a matt latex színskálát végül a D30-as kódú diót szemeltem ki, ami mellé rendeltem még 1-1 liter nád N30 és árvalányhaj A10 színt is, melyeket a Poli-Farbe Platinum egyrétegű beltéri falfestékek közül választottam. Ezek nem matt latexek, de erről majd egy másik posztban írok, mert ezeket a mostani festéshez nem használtam, viszont fontos volt, hogy egymással harmonizáló színeket válasszak.

A dió D30 árnyalat a színmintán nagyon jól nézett ki az árvalányhaj A10 mellett (ami a nappalim színe ugyebár), de azért napokig nézegettem az erkélyen, és bent a nappaliból nyíló hálószobában is, hogy különböző fényviszonyok mellett mit fogok látni. 

Ezt az erkélyen (dió D30, árvalányhaj A10, nád N30 sorrend):

És ugyanez bent:

Ezzel csak ezt szeretném hangsúlyozni, hogy egy színmintán látott árnyalat felfestve sötétebbnek fog hatni, ezért érdemes mindig néhány árnyalattal világosabb színt választani (vagy kevertetni), mint ami tetszik. Nagy mértékben függ a végeredmény attól is, hogy milyen színű a padló, a bútorok, a nagyméretű textilek (függöny, szőnyeg, ágytakaró stb.) és főleg, hogy mennyi fény jut be a térbe az ablakon keresztül. Ha nagyon bizonytalanok vagytok, fessetek fel egy-egy színmintát a falra és nézegessétek napokig, mire egyértelmű lesz a döntés.

Festés előtt gondosan kimaszkoltam a szegőléceket, ajtófélfákat és persze a 100 cm magasságot is a falon, amihez most is a Quigo lézeres szintezőmet használtam, mint oly sokszor már. A 100 cm-nek semmi különösebb oka, vagy szabálya nincsen, nálam lesz egy 110 cm magas ágyvég, és nem szerettem volna, ha azzal teljesen egyvonalban fut a falfestés. Egyébként az előszobában is 100 cm magasságig festettem egy elég merész sárga színnel a tükör mögött falat, ITT írtam róla korábban. 

Ha teljesen új, vakolt és csiszolt felülettel van dolgotok, vagy egy olyan –korábban már festett – fallal, amit több helyen kellett glettgipsszel vagy finomglettel javítani és csiszolni, akkor mindenképpen javaslom a Poli-Farbe Platinum diszperziós mélyalapozó használatát is. Nálam erre most nem volt szükség. 

Ha egyenletesen hordjátok fel a festéket, akkor a Poli-Farbe Platinum festék egy rétegben is tökéletes fedést tud biztosítani, de ez persze függ attól is, milyen színű volt eredetileg az alap. A Poli-Farbe Platinum matt latex esetében a súrolhatóság és moshatóság tartós eredményének eléréséhez viszont a festéket 2-3 rétegben kell felvinni a felületre. Az egyenletes felhordást én mindig úgy csinálom, hogy függőleges-vízszintes-függőleges mozdulatsorral vezetem végig a kisméretű festőhengert a falon. Mivel a festék csepegésmentes, én csak egy kartonlapot szoktam tologatni az éppen festett rész alatt, nem szoktam körbefóliázni a szobát.

Ennél a festéktípusnál érdemes a maszkolószalagot még száradás előtt óvatosan eltávolítani, különben csipkés lehet a kimaszkolt rész.

A maszkolószalagok eltávolítása után gondosan kitakarítottam (még a függönyöket is kimostam, sőt az ablakokat is megpucoltam) és visszarendeztem mindent. Másnap erre ébredtem és nagyon tetszett ez a látvány:

Egyébként a szín tekintetében sokat számít az is, hogy a függönyök ki vagy be vannak húzva, hogy éppen besüt a nap, vagy felhős az ég, hogy délelőtt vagy délután készült a fotó, úgyhogy hol szürkésebbnek, hol barnásabbnak tűnik az árnyalat.

 

Na de, itt van kérem Franciska, aki tulajdonképpen az egész festés ihletője volt. A hálóban két kedvenc fekvőhelye van, az egyik a szőnyeg, a másik pedig a tükör alatti rész. Itt kapott helyet ugyanis az a takaróból készült kutyafekhely, amit akkor varrtam neki, amikor hozzám került. 

Sokszor alszik ezen összekuporodva vagy lelógva, ahogy éppen kényelmes neki:

De hát ez az a póz, amivel összetapicskolja a falat: 

És nem számít az sem, hogy mosom a tappancsokat, azért a szőrével is sok koszt összeszed, és ez a hónapok alatt kezdett meglátszódni a falon. 

    

Mostantól viszont ezt könnyedén és rendszeresen le tudom takarítani akár egy nedves szivaccsal is anélkül, hogy a festett falat lekoptatnám. 

Egyébként az egész projekt (takarítással együtt) egy szombati napot vett igénybe, fizikailag nagyon elfáradtam, de mentálisan és lelkileg teljesen feltöltődtem, ami a mostani korlátozások idején különösen sokat jelent. 

Az ágy körüli részekkel még van dolgom: el kell készítenem az ágyvéget, szeretnék új ágytakarót a régi szürke helyett, és még falfestést is tervezek…

Tartsatok velem, és ha kedvet kaptatok ragadjatok Ti is festőhengert, mert a korlátozások idején ez egy szuper elfoglaltság.

Korábbi hálószobás posztok:

A bejegyzés támogatója: