Mostanában az eddiginél is gyakrabban járkálok az Ikeában, és közben azon morfondírozom, hogy milyen jó lenne, ha egyszer teljesen nulláról tervezhetném meg a lakásomat. Ahol nem a meglévő viszonyokhoz vagy a pénztárcámhoz kellene mérni a lehetőségeket, hanem szabadon szárnyalhatna a fantáziám és mindent megvehetnék, amit szeretnék és nem festékesen, fűrészporosan és fáradtan esnék be esténként a fürdőbe, majd az ágyba…

Aztán hazaérve mindig rájövök, hogy minden úgy van jól, ahogy van. A mostani, félig kész lakásomban látom az elmúlt hónapok munkáját, és az elmúlt 11 évét is, ami kellett ahhoz, hogy ezt a lakot megvehessem magamnak. Rájöttem, hogy milyen marha szerencsés vagyok, hogy ha nem is rögtön, de szinte bármit meg tudok valósítani, amit megálmodok. Sok tekintetben független vagyok, önálló lábakon állok azóta, mióta elköltöztem otthonról (15 éve). Szóval tulajdonképpen tényleg semmi okom a panaszra.

Na de, térjünk a tárgyra! A lakással kapcsolatban egyelőre nagyobb kiadásokat még mindig nem tudok megengedni magamnak, de kicsiben mindenképpen elkezdem a kompromisszummentes újításokat, frissítéseket és haladok szépen apránként. Úgyhogy nem most fogom a szupermenő, faltól falig tartó, tökéletesen kitalált gardróbomat bepattintani a hálóba. Viszont, mivel már van ágykeretem (ITT) és matracom, úgy gondoltam, hogy az alvással kapcsolatos dolgokra áldozok egy kicsit.

Évek óta 200×200 cm-es takaróval alszom, nekem ez nagyon bevált akár egyedül alszom, akár ketten bújunk össze alatta. De az ágyneműhuzatok és maga a paplan is igen elhasználódott az évek során a sok-sok-sok alvás miat, haha. Ezért úgy döntöttem, hogy mindent lecserélek, így egyik reggel fogtam magamat és az összeállított bevásárló listámmal eltekertem bringával az Ikeába. Általában ez az első hely, amit online végigfutok, ha valamit keresgélek. A munkám miatt is többször beszaladok, sőt volt olyan, amikor konkrétan beköltöztem az egyik berendezett nappaliba a laptopommal dolgozni, ITT. A házunkban ugyanis áramszünet volt, így persze lehalt a wifi is, anélkül pedig elég nehéz pl. nagyméretű file-okat küldözgetni.

A bevásárlás alkalmával 50×60 cm-es párnákat, párnahuzatokat, gumislepedőt, paplant, és két garnitúra ágynemű huzatot vettem. Egy rózsaszín-fehér kockásat (EZT), illetve másik felén csíkosat és egy szürke-fehér pöttyöset, aminek a másik oldala ugyanez inverzben (Ő AZ). Majdnem olyan, mintha 4 új ágynemű huzatot vettem volna!

Szépen kimostam mindent, és jöhetett a vasalás. Ágynemű huzatot egymagában kivasalni irtó unalmas és hosszadalmas dolog, ezért ezt mindig úgy szoktam, hogy az éppen aktuális vasalnivalókkal együtt nyomom. Így szinte észrevétlenül lesz szép sima, de persze mindig igazgatni kell a deszkán, odébb csúztatni és a széleket külön megvasalni. Ez amúgy akkor működik igazán jól, ha még kicsit nedves a huzat, akkor nem kell gőzölni, spriccelni sem. Tudom-tudom, visszáján vasalunk, de azért remélem, a fotón átjön a lényeg.

A hálóm amúgy elég puritán, ezért nem is nagyon mutogatom… Eddig semmi más nem történt benne, mint egyetlen falfelület lefestése vanília-liláról hófehérre valamelyik szombatról vasárnapra virradó éjszaka. Azért csak egy, mert ez látszik a nappaliból, és a többire, valamint a mennyezetre (uff) egyszerűen most nincs erőm az egyéb dolgok mellett.

A kárpitozott ágyvégemtől (ITT) egyébként megváltam, mert bár imádtam, és elhoztam ide magammal, de valahogy mégsem találtam jónak a mostani hálómban! Egy darabig tervben volt, hogy újrakárpitozom, de most már inkább új ágyvég megoldáson agyalok… Egyelőre dekortapasz csíkokkal oldottam meg, hogy némi karaktert adjak a hálónak. A dekortapasz, mint mindig, most is a Dekorella Shopból érkezett, INNEN.

A kis erkélyemről benézve a hálóba ezt látom. Ezek egyébként azok a muskátlik, amiket tavaly vettem (ITT), és a Szüleimnél teleltek.

A másik ágynemű is nagyon cuki, legszívesebben rá sem teríteném az ágytakarót!

Mostanában kicsit rákattantam a pöttyös/csíkos, kontrasztos dolgokra, egyre több ilyen kiegészítőm van és a lakásdekorációban sem félek használni, úgy értem, hogy akár nagyobb felületeken is. A sok fehér és a púder persze még mindig uralkodó, de jól érvényesül mellette a fekete-fehér.

Visszatérve Ikeára! Jövő hétre meghívást kaptam az új, 2018-as katalógus bemutatójára, aminek témája: Teremts otthont mindannak, ami Te vagy! Ez elég jól hangzik mindannyiunknak, ugye? Én személy szerint nagyon várom már az újdonságokat, hisz még rengeteg minden hiányzik a lakásból. Az új katalógusból hozok természetesen betekintőt, de szeptember 7-től Ti is hozzájuthattok majd az áruházakban.