Még mindig a konyhában maradva ezúttal azt mutatom meg, miképpen dobtam fel polcokkal az üres, kihasználatlan hűtő feletti részt.

Itt korábban egy magas szekrény volt beépített sütővel, de amikor a víznyomó csövet cserélték, a szekrényt kibontották, amit én már nem építettem vissza. Sokkal praktikusabbnak éreztem, hogy a hűtő kapjon itt helyet.

Így viszont a felette lévő rész üres maradt, ráadásul egy kiálló gázcső csonk is rontotta a látványt. Aki esetleg lemaradt volna, a konyha korábbi átalakulásait ITT nézheti meg.

Szóval kihúztam a hűtőt és első körben a falat tettem egy kicsit rendbe festéssel. Ezúttal is a Poli-Farbe Platinum falfestékét használtam, most viszont a 4in1 típust, ami matt, latex bevonatot képez, erről korábban a falbontós bejegyzésben ITT írtam. Ez ellenáll a magas páratartalomnak, nem foltosodik, könnyen tisztítható a mindenféle ráfröccsenő konyhai szennyeződésektől (olaj, kávé, bármilyen étel, vörösbor, stb…). A konyha szemközti fala ezzel van kifestve, és tényleg remekül takarítható, szóval a zónázó módszert folyatva ezzel festettem ki a hűtő körüli részt is. A gázcső végével nem sokat vacakoltam: fehér zománccal kentem át. Na, eddig volt gyerekjáték a dolog.

Amíg száradt a festék kimértem a leszabandó polcok méreteit. Mivel a falban sehol egy derékszög, ezért minden polcelemnél külön meg kellett szerkesztenem a vágás vonalát. Kicsit morogtam is magamban, ilyen kajla méretekkel már rég volt dolgom. Akik itt anno felhúzták a falakat, biztosan nem szerették annyira a matematikát, mint én. A problémát még az is tetőzte, hogy a strang felöli oldal kb. 30 cm mély (30.4, 30.5, 30.7), a jobb oldali felsőszekrények viszont egységesen 35.5 cm mélyek. Természetesen a szekrényekhez igazodtam, hogy szépen együtt fusson látványban, így viszont a maradék kb. 5 cm részt nem hagyhattam a túloldalon csak úgy a levegőben lógni, így rászabtam a falra, ami a fent említett méretproblémák miatt többkörös létrázást jelentett (barkácsfitnesz, haha).

A laminált polcokat dekopír fűrésszel (szúrófűrész) vágtam ki, amiről tudni kell, hogy az egyik oldalon egy kicsit „kicsipkézi” a felületet a vágás vonala mentén. A fűrészfogak felfele állnak, tehát a színén fog mindez történni (szinte magával tépi a laminált részt), ami az én esetemben nem is olyan nagy tragédia, hisz a polcokra alulról látok majd rá. A fűrészlap fogai által okozott harapások csökkentésére érdemes a jól látható szerkesztési vonalra egy maszkolószalagot ragasztani, és úgy vágni a felületet, egy picivel szebb lesz a vágás.

Nyilván, egy lapszabászat lenne a legtutibb megoldás, de az meg nem annyira DIY, szóval marad a maszkolószalagozás, és a mindent belepő fűrészpor. Mert azért három polc leszabásával is irtó nagy koszt lehet ám csinálni. A dekopírra egyébként rácsatlakoztatható a porszívó, ez valamennyit segíthet a dolgon.

A polcok helyének kiméréséhez és vízszintes felhelyezéséhez a lézeres szintezőm volt segítségemre, ami a gardróbom polcainak kimérésénél (ITT) is jól jött. A kiszabott polcokat ugyanolyan fehér konzolokkal rögzítettem, mint korábban a közlekedő háztartási- és barkácshelyiségében, ITT.

Alapos takarítás után a hűtő is visszakerült a helyére, a polcokon pedig helyett kapott néhány stílusban passzoló dolog. Elsősorban olyanok, amiket nem használok nap mint nap, hisz a polcok a hűtő miatt elég magasan vannak. A müzlistálakat éppen elérem:

A növény kapta a legfontosabb szerepet, hisz mögötte rejtőzködik a gázcső vége, de így az már egyáltalán nem zavarja a látványt.

Ezzel a három polccal sokkal szebben fest a dolog a konyhából nézve:

És az egy évvel ezelőtti állapothoz képest is:

Illetve távolabbról, a nappaliban lévő kanapéról:

Ezzel még mindig nem ért véget a konyhai munkálatok sora, de megint egy lépéssel előrébb vagyok.

A bejegyzés támogatója: