A blogomon többször írtam már arról, hogy mennyire jó dekorációs alapanyagnak tartom a sprayfestéket. Gyorsan lehet vele látványos eredményt elérni, és még azok is bátran dolgozhatnak vele, akik még csak kezdők a diy területén.

Tavaly Anyukám nálam hagyott egy elég ramaty állapotban lévő virágtartó állványt. Valaha egyedileg, kézzel készülhetett, ez látszik a kicsit kajla lábakon, és az illesztéseken. Első ránézésre nem láttam benne túl sok fantáziát, csak kerülgettem a konyhámban, sőt, azon agyaltam, hogy inkább érdemesebb lenne túladnom rajta… Hetek teltek el így.

Aztán egyik reggel végre beleláttam azt, amire ez a kis darab szomorúan várt. A megoldást pedig a sprayfesték és egy öntapadós fólia jelentette.

A fém vázat és a dróthálós üveglapot is alaposan lesikáltam, hogy semmilyen kosz ne legyen rajtuk. A vázat először alapozóval fújtam át, majd a Novasol P151-es arany sprayfestékével. Ez az egyik kedvenc árnyalatom, az előszobai agancsom is ezzel lett átfújva (ez szerepel a könyvemben is az előszobában):

A legtöbb idő igazából az volt, amíg a több körben fújt rétegek megszáradnak. Sprayfestékkel egyébként érdemes szabad levegőn, szélmentes helyen dolgozni, illetve mindig legyünk türelmesek, ne akarjuk egy fújással letudni az egészet, mert akkor bizony csúnyán megfolyhat a festék. Ködölve, rétegesen vigyük fel a festéket ügyelvén arra, hogy mindenhol érje a felületet (forgassuk a tárgyat minden irányban).

A Praktikerben számos öntapadós fólia is kapható, sőt a márványmintásakból is van több árnyalat, én egy egészen világosat választottam.

A hátoldalon van használati utasítás is, valamint egy raszterháló, ami segítségünkre lehet az egyenes vágásban. Egyszerűen ollóval vágtam ki a megfelelő nagyságú darabot, ami ráhajlik az üveg alsó felére is, így a szélek nem fognak idővel felpöndörödni.

A végeredmény szerintem önmagáért beszél, ezentúl lehet nem is virágtartó állványként, hanem lerakó asztalként fogom használni.

Ha szeretnétek megnézni, hogyan tárolom átláthatóan a bakárcseszközeimet és a sprayfestékeimet itthon, ebben a posztban megnézhetitek.

A bejegyzés támogatója:

Fotók: Terei-Vigh Krisztina + saját