Már tavaly elkezdtem, de csak az idei év elején sikerült a végére érnem a mosókonyha projektnek. Egészen klassz lett a végeredmény, amiről most kicsit részletesebben is írok. 

Amikor 2018 májusában elkészültem a konyhához vezető közlekedő egyik oldalán lévő „mosókonyhával (ITT) elégedetten nyugtáztam, hogy milyen jó munkát végeztem. És a kivitelezést illetően azt mondom, most is teljesen rendben  lenne. Azonban visszanézve a képeket látom, hogy mennyi felesleges tisztítószernek, vegyszernek alakítottam ki helyet, amit azóta jelentősen minimalizáltam, sőt igyekszem környezetbarátabb megoldásokat választani.

Nézzük hát, hogy ehhez a kiinduló állapothoz képest mi változott mostanra és miért kellett ezt a részt tulajdonképpen megint újragondolni. Merthogy volt ezzel már többször dolgom, mint pl. ITT és ITT, végül pedig az eredményről ITT írtam. 

Először is, mivel a melegvízhez szükséges gázt másfél éve kiköttettem (elektromos bojler van helyette a fürdőben), így a gázmérő és a csövek is eltűntek, és csak néhány csonk maradt. Na meg lyukas polcok, amiket korábban éppen a csövek miatt vágtam ki:

Szóval ezek helyére mindenképpen valami új polcra volt szükség, amin nem potyognak le a dolgok. De az még kérdéses volt, hogy hány darab, mivel – és ez a második ok –  időközben az összes lakás villanyóráját lecserélték, és az új méret nyilván nem passzolt a régihez kialakított elrendezéssel, és így a polcok elhelyezkedésével sem, emiatt egy polc eleve kiesett… 

A harmadik szempontom talán a legfontosabb: sokkal kevesebb dolognak kellett már helyet biztosítanom: eltűntek a mindenféle műanyagflakonok (pár db maradt, de erről később írok), a mosókapszulák, a nejlonzacskók és helyüket környezetbarátabb megoldások vették át, ahogyan a faháznál is. Közben pedig a létra és a vasalódeszka itteni tárolását is felszámoltam, mivel a kamrából kialakított gardrób (ITT) helyére beraktam a barkácscuccokat és a takarítóeszközöket (ITT), így ide kerültek ezek is. A gardróbot meg kihoztam a közlekedőbe, de erről is lesz később szó.

És végül az utolsó szempont, hogy mivel egyszerűen nem jutottam el odáig, hogy ezt a részt valamilyen módon zárttá tegyem, pl. egy szekrényajtóval, ezért már nem is lett célom az, hogy eltakarjam. Sem függönnyel, sem bármilyen ajtóval. Viszont így valami olyan megjelenés kellett neki, ami nem zavaró, praktikus, és nem feltétlenül sugallja azt, hogy ez egy kompromisszumos megoldás. Anyagi tekintetben mindenképpen, mert az újratervezésre egyáltalán nem akartam költeni, de persze azért egy minimálisat kellett.

Azt találtam ki, hogy a mosógép fölé egyszerűen beszabok egy fenyődeszkát, amolyan pultfélét. Ezzel eltakarom a gázcső megmaradt csonkjait, és nyerek egy felületet, ami kicsit olyan, mintha a konyha folytatása lenne (persze nem olyan strapabíró, de nem is ezen fogom klopfolni a húst). Ezt a táblásított fenyőlapot eredetileg egy beerpong asztal elkészítéséhez vettem a faházhoz, de mivel nem készült el, így hát hazahoztam és ebből szabtam ki. A konyhában.

Baknak a két bárszékemet (ITT) használtam. Hát igen, van aki süt-főz a konyhában, és van, aki barkácsol. Na jó, én is többnyire rendeltetésszerűen használom, csak hát ha nincs itthon műhely, akkor a konyha a legjobb helyiségem erre. 

A pontos magasságot a Quigo lézeres szintezőmmel mértem ki. Ez tényleg az egyik legjobb segédeszköz a vízszintes/függőleges vonalak gyors és pontos meghatározásához. Jó sok posztban szerepelt már az elmúlt években (ITT), legtöbbször polcok felszereléséhez és falfestési határok kijelöléséhez használom.

Ezután kimértem a konzolok helyét. Az akkus fúró/csavarozómmal gyorsan megvoltak a lyukak a téglafalon, amikbe tipliket ütöttem. 2-2 nagyobb konzol került hátra, 2-2 kisebb a két oldalra. Ezek a gardrób átvariálása után leszerelt darabok, illetve a villanyóra miatt kiesett polc konzoljai, szóval szerencsére meddig semmilyen extra kiadással nem járt a dolog. 

A munkát jelentősen megkönnyíti az, hogy átlátszó dobozokban, méret szerint tárolom a tipliket, így nem egy nagy dobozban vagy zacskóban kell kotorászni, keresgélni a megfelelő darabokat. Erről a rendszerezett, átlátható tárolásról ITT írtam. Miután a konzolok a helyükre kerültek, ráraktam a beszabott lapot.

Persze a rögzítés módja egyáltalán nem látszik.

A fal kicsit girbe-gurba, és nem is teljesen derékszögben futnak össze az élek, de sebaj, amennyire csak lehetett igyekeztem úgy szabni, hogy ez ne legyen feltűnő. A gázcsonkon lévő plombához és a mosógép bevezető csövénél a vízcsaphoz hozzá lehet férni. Ezeket azért nem hagytam szem előtt, később látni fogjátok, hogy egy-egy kosár milyen jól álcázza őket.  

A régi polcok után maradt lyukakat gletteltem, csiszoltam, de most a fehérre festéssel nem foglalkoztam. Pár év múlva úgyis kell majd egy tisztítófestés. 

Szóval a pult a helyén, következett a villanyórát eltakaró megoldás. Ide valami ajtós, de mégis könnyű elemet kerestem, amivel nem kell sokat pepecselni, és amellett, hogy eltakarja a villanyórát, lehet benne ezt-azt tárolni is. Végül elszaladtam egy Ikea Platsa 80x40x40-es elemért, amivel az volt a tervem, hogy a 40 cm-es mélységet 25 cm-re módosítom úgy, hogy dekopírral szépen körbevágom.

Ezt meg is csináltam, de azért a szélek nem lettek olyanok, mintha lapszabászatban vágják el. Mivel az alsó és felső elem szinte papír (ezért is könnyű),  ezért hiába a finom fűrészlap, a szélekhez érve kicsit recésebb lett a vágási él. Viszont a vágott él került hátulra a falra, így egyáltalán nem látszik, szóval e felett szemet hunytam. De azért jó tanács, ha Ikea bútort szabnátok, ezzel számoljatok. Illetve, mivel így hátsó lap sem került bele, és a merevítő kapcsokat is pont leszabtam, belül sarokvasakkal kellett megerősítenem, hogy ne egy parabola keresztmetszetű elem kerüljön fel a falra, hanem megmaradjon téglalapnak az a forma. 

Jelölés és fúrás előtt viszont megnéztem műszerrel, hogy hova szabad fúrni, itt ugyanis vezetékek vannak a falban, amiknek a pontos helyét nem tudom. Nekem egy régebbi típusú faldetektorom van, egy Bosch PMD 10, ami a falban lévő dolgokat (pl. feszültség alatt álló vezeték, fém, fa) érzékeli, és jelzi. Ennek működéséről ITT találtok videót. Talán pont ez a modell már nem kapható, de szerintem EZ, a továbbfejlesztett verziója:

Jótanácsként csak annyit mondanék még, hogy falat csak akkor fúrkáljatok egyedül, ha teljesen biztosak vagytok a dolgotokban és tudjátok/kimértétek, hogy ott nincs elektromos vezeték. Egyéb esetben kérjétek szakember segítségét. 

Miután felraktam szintén sarokvasakkal (alul felül) a falra a szekrényt, rákerültek az ajtók és máris eltűnt szem elől a villanyóra. Bármikor hozzáférhető, nyitható, leolvasható, és ha valamikor netán szerelni kellene, csak lekapom a szekrényt a falról, és szabad a pálya. 

Ide került az a 2-3 flakon vegyszer, amit még tartok itthon. Többek között az ablaktisztító, mert nekem abból sajnos semmilyen alternatív változat nem vált be, és bevallom, hogy van súrolószerem is, mert a szódabikarbóna-citromsav kombó sem tökéletes megoldás minden esetben, ezért van egy vészmegoldásom, amit mondjuk csak 1 év alatt használok el… És ide kerültek a plusz textilszatyrok is, mert a táskámban mindig van egy.

Szóval ez a szekrény önmagában két polc helyét váltja ki, a vasaló is elkerült innen oda, ahova a vasalódeszka. A szekrény feletti lyukas polchoz pedig egyszerűen vettem egy szélezetlen akác kerítés elemet, amit még csak méretre sem kellett vágnom, mert éppen 100 cm széles. A mélységénél hiányzik 5 cm, de ez volt a legköltséghatékonyabb, legszebb megoldás számomra, ami meghajolni sem fog. A rajta lévő kosarak/tárolók könnyen elérhetőek: rongyok, papírzacskók, takarításhoz szükséges dolgok vannak bennük, de itt tartom a Kiflis cserélhető szatyrokat is. E felett egyébként megmaradt a legfelső fehér polc, mivel azt sem a gázcső kikötése, sem az új villanyóra nem érintette.

A korábbi műanyag szennyestárolókat levittem a faházhoz, most a pincében tárolok benne mindenfélét.

A szennyestartó így alulra került, és az sem zavar, hogy látszik. Teljesen rendben van, és a legfelül sosem hagyok mondjuk egy bugyit, haha. Szóval alapvetően nem is hagyom, hogy felénél tovább megteljen és a „záró elem” mindig egy törölköző, vagy egy párnahuzat. Persze, lehetne ez is fedeles verzió, de teljesen jó ez így nekem.

A fenyőlapból kivágott lyukakat is sikerült egyszerűen eltakarni, nézzétek csak meg jobban a már kész fotókat, fel sem tűnt, hogy ott voltak, igaz? 

Az üvegeim a sarokba kerültek, és idehoztam egy zamioculcast is, aminek ugyebár nem kell feltétlenül sok fény, jól érzi magát itt, bár abba a sarokba tettem, ahol jobbak a fényviszonyok. A szekrényt elég ritkán nyitom ki, nem zavar a növény, amúgy is szoktam forgatni, zuhanyoztatni, sosem áll pontosan úgy, ahogyan éppen most. 

Nehéz ezt a részt szépen befotózni, mert árnyékban van, a fény is szemből jön, a gépem optikája sem igazán jó ehhez, a telefonommal viszont meg tudom mutatni, hogy háttérben a konyhával milyen az összkép. Lehet, hogy egyszer a jövőben kerül rá egy-egy praktikusan nyitható ajtószárny, de ez már egyáltalán nem fontos.

A mosókonyhával szemközti oldalon pedig lett egy előszobai tároló részleg, mert ezt nem akartam az előszobából lecsípni, hisz itt kényelmesen elfér, és már ezt sem kell függönnyel eltakarni, mint korábban a barkácscuccokat, festékeket és a takarító eszközeimet. Ez a fotó még a konyhai fal zöldre festése előtt készült:

Ez pedig egészen friss fotó, múlt heti. A kabátok egy eredetileg rugós, kihúzható zuhanyrúdon lógnak, de én készítettem belőle egy stabil elemet, ami nem csak úgy be van feszítve a fal és a szekrény oldala közé, hanem oda is van csavarozva. Ez lesz a következő posztom témája, aztán hozom a konyhai falfestést is!

A bejegyzés támogatója: