Az elmúlt hetekben rengeteg csapadék esett errefelé, amiért igazán hálás lehetek. A kert kizöldült, a virágos ágyásokban egyre bontogatják szirmaikat a növények. Néhány ezek közül igényli a támasztékot, hogy se az eső miatt, se a saját bimbóik, leveleik súlya alatt ne dőljenek meg, vagy feküdjenek el a feláztatott talajon.

Korábban mindig akkor kezdtem el kötözgetni a növényeket, amikor már nagyon megdőltek, idén viszont igyekeztem lépést tartani a természettel, sőt, kicsit be is előztem azt. Mostanra ugyanis kiismertem, melyek azok a növények a kertemben, melyeket meg kell támasztani valamilyen formában, akár csak kötözéssel, karózással.

Az alábbi videóban is említek néhány növényt (pünkösdi rózsa, évelő len, érdes napszemvirág), de ezen kívül még számos növény van: pl. a nagyobbra növő oregánó, a mirigyes őszirózsa, amit a szomszédasszonyomtól kaptam, az egyik fajta gólyaorrom, ami a csapadéktól mindig elfekszik, sőt, időnként egyes rozmaring bokrokat is kötöznöm kell.

Olyan egyszerű támasztékokat kerestem, amiket könnyen, akár vész esetén (tehát utólag) is gyorsan a növény köré/mellé lehet illeszteni. Ilyen pl. a félkör alakú CHELSEA növénytámasz, ami több méretben is kapható. 

Én két méretet rendeltem (30×60 cm és 0.45×1 m méretűt), és ami különösen praktikus bennük, hogy lehet önmagukban is használni, vagy még egy darabot mellé illesztve, attól függően merre dől a növény (pl. fény irányába), kerítés mellett van-e, vagy támasztja-e másik növény valamelyik oldalról. 

A pünkösdi rózsáim egy részét ezzel támasztottam meg, de mutatom mindjárt közelebbről is, mert a zöld szín miatt szinte nem is látszik.

Íme:

Itt elég volt csak egy félkörívet használnom, mert a növény a nap mozgását követve erőteljesen dől a fény irányába.

Viszont egy másik helyen, ahol mások a fényviszonyok, és minden irányba húznák a bimbók, ott két támasztékkal öleltem körbe az egész növényt.

Emellett az ívelt ARC BAMBOO karót is használom, ezek a veteményesben már beváltak, pl. a paradicsomok karózásához, korábban – sok más izgalmas Nortene kerti kiegészítővel együtt – ITT írtam már róluk is. 

Ez is többféle méretben kapható, a hosszát lehet rövidebbre is vágni, amit egy nagyon éles, erős metszóollóval érdemes, vagy akkus metszőollóval, az vág a legszebben, és nem repeszti meg a bambuszt sem.

A hajlított bambuszt keresztbe szoktam tenni, és vagy raffiát vagy szizál kötözőt használok, hogy a növény szárait körbezárjam. Lehet egymás mellé is leszúrni őket, amolyan kis (dísz)kerítésként, van még ilyen terv a fejemben, de a növények támaszása most prioritást élvezett.

Ezen a fenti képen még látszik a földön a tavaly lerakott természetesen lebomló talajtakaró, amit én egyrészről a frissen ültetett növények jelölésére használok (ha nem ágyásba kerül, hanem valahol a füves részen ültetem el), másrészről talajtakarásra, ami elnyomja a gyomokat és nem engedi kiszáradni a talajt. A nedvességet (csapadékot) viszont szépen átereszti.

ITT írtam erről a termékről részletesen, nagy kedvencem lett.

Az ívelt bambuszkarókat az évelő napszemvirághoz is használtam. Alul már van egy kötöző, később majd a fenti részre is teszek, amikor a bambuszon túlnyúlik a növény és esetleg szívesen dőlne… Ez a növény magasabb lesz, mint én, kell neki egy minimum 60 cm magas támaszték. 

A praktikus leszúrók, támasztékok mellett nálam nem hiányozhat valami egyedi dekor sem a kertből, szóval most lépésről lépésre megmutatom nektek, hogyan készítettem bambusz pálcából és a támasztékokhoz használt kötözőkből, valamint drótból helyes kis szitakötőket.

Először egy 120 cm-es bambusz karóból akkus metszőollóval levágtam egy kb. 25-30 cm-es darabot, a szitakötő testét, a hosszabb részt egy kicsit félreraktam.

A drótból levágtam 2 db kb. 60 cm-es hosszt, és ezeket egyenként ugyanilyen hosszú szizál kötél szálai közé vezettem. Kicsit szét kell sodorni hozzá a szálakat, ahogy haladunk előre a dróttal.

Ezután a végeket visszahajtottam középre úgy, hogy át is tekertem egyszer ezen a részen, és végül fogóval összesodortam őket.

A szárnyakat egyszerűen raffia szálakkal kötöztem a bambusz testre. Az alsó részen meghagytam hosszan a raffia szálat, ezzel fogom később majd a leszúró karóhoz rögzíteni.

De előbb még a fejet is megcsináltam. Ehhez egy csavarral rögzítettem szizál madzagot a bambusz végébe. A madzagot pedig 3-4 csomóra kötöttem úgy, hogy a csavarfejet eltakarja.

Hogy a csomó tartós legyen, egy-egy csepp vízálló ragasztót cseppentettem az utolsó csomóra, a túllógó madzagot pedig a ragasztó száradása után levágtam.

Csináltam egy hosszanti bemetszést a leszúró karón, és ebbe húztam bele a szitakötő testének alján hagyott hosszabb raffia szálakat. 

Végül pedig többször keresztezve a szálakat a karón és a testen stabilan egymáshoz kötöztem őket. 

Egymagában is szépen mutat a szitakötő a virágok mellett, de lehet többet is készíteni, és a kert különböző pontjain leszúrni.

A természetes anyagok miatt idővel persze fakulni fog a színük, de ha jól dolgoztunk, akkor szépen egyben maradnak, télire meg el lehet őket tenni pihenni, akár csak a többi karót, hogy a következő szezonban is lehessen őket használni. 

A bejegyzésben bemutatott Nortene terméknevekre, elnevezésekre kattintva elérhetitek a Nortene oldalán a leírást, illetve a termékismertetőt, megvásárolni viszont webáruházakban, barkács- és gazdaboltokban, kertészeti boltokban és további Nortene pontokon van lehetőségetek. Szóval kattintsatok vagy keressetek rá a termék nevére, és fel fognak jönni az árak és az árusító helyek.

További Nortene termékeket és inspirációkat a márka fb oldalán és Insta oldalán találtok. 

A bejegyzés támogatója: