Home staging, azaz eladásra felkészítés. Rendkívül hasznos dolog, ha ingatlan eladásról van szó. A legutóbbi munkám során egy belvárosi lakást kellett  – eredetileg kiadás céljából – ráncba szedni, és van benne néhány olyan hasznos dolog, amit akár saját otthonunkban is érdemes alkalmazni.

Amikor először jártam a lakásban még bérlők laktak benne, így kicsit körülményes volt a felmérés és a fotózás is, de azért kattingattam párat telefonnal. Az 53 nm-es 2. emeleti lakás remek beosztású, egy nappalival és 1-1 félszobával. Az előszobából nyílik a fürdőszoba és a konyha ezzel a látvánnyal:

A konyha közepén egy kémény van, amivel nem is lenne semmi baj, ha a bútorok ehhez mérten lennének kialakítva úgy, hogy még praktikusak is legyenek. A pipacsokat nem is említem, tudjuk be a bérlő ízlésének…

Ezt akárhogyan is néztem, diy módon (pl. festéssel, bútor átrendezgetéssel) sem lehetett volna úgy megcsinálni, amivel elégedett lennék. Ráadásul a padlószint különbségből adódó lépcsős megoldás sem egészen tuti, szóval tudtam, hogy ezt bizony úgy ahogy van robbantani kell.

A nappali alapvetően okés, újrafestés és függönycsere volt kilátásba helyezve:

A padló mondjuk elég kopottas volt, rengeteg hibával, a nagy alapterület miatt a hézagjavítás, valamint a csiszolás, lakkozás ára igen húzós lett volna, – és tudom, ezért sokan megköveznének -, ezért a világosra festést javasoltam. Ekkor már a tulajdonos kezdte pedzegetni, hogy lehet inkább mégis eladná a lakást, és másikat venne kiadásra. Úgyhogy innentől egy kicsit más volt a cél.

Eredeti terv szerint a fürdő csempéjét is festettem volna, de sajnos olyan sok mozgó csempe volt és a kádat valamint a törölköző szárítót is megkezdte a rozsda, úgyhogy végül itt is a bontás mellett döntöttünk.

A szobákról sajnos nincs jó előtte fotóm, az egyikben volt egy épített fa galéria – teljesen feleslegesen -, úgyhogy azt elbontattuk. Ezen kívül a szobákkal nem nagyon volt dolgom, azt kivéve, hogy az egyikben végigfut ugyanaz a parketta, ami a nappaliban is van, szóval azt festeni kellett, de erről később.

Nos, a munkálatok során igyekeztem amennyire csak lehet költséghatékonynak lenni, ami nem azt jelenti, hogy mindenből a legolcsóbbat vettük, nem-nem! Hanem főleg azt, hogy nem a dizájnra nyomultam rá, hanem inkább a praktikumot és a semleges dolgokat részesítettem előnyben. Ez sok fehéret és némi szürkét jelentett. A konyhába teljesen új bútort terveztem, figyelembe véve, hogy legyen mindennek hely, ugyanakkor a kémény mellett is kényelmesen lehessen mozogni. Nyilván a pultmélység az, amiben kompromisszumot kellett kötni, éppen ezért azt felületnövelés céljából L alakban végivezettem a konyhán. Így az új elrendezésben még két kisméretű bárszék is befér a pult alá, tehát a konyhában most már reggelizni is lehet akár.

A hűtőt kifordítva az ajtók nyitás irányát is megcseréltük, máris kézre áll ez is:

A korábbi fehér csempe maradt, hozzá új fehér konyhabútor+szürke munkalap jött és, ami talán a legfontosabb: süllyeszett fogantyúk! Apróság, de ezzel is nyerünk pár cm-t és nem akadunk bele a lábunkkal (mint korábban).

A padlón lévő szinteltolás maradt, de sokkal logikusabb a lépcső kialakítása! Egyrészről így normálisan lehet közlekedni a konyhában, másrészről jobban is néz ki, és az új elrendezéssel együtt egy sokkal tágasabb, kényelmesebb konyhát kaptunk. A konyhában van egyébként egy csomó dekorációs ötletem, ha valaki közületek venné meg a lakást és elakadna ezügyben, szóljon bátran 😀

Na, de haladjunk tovább a nappaliba: itt az egyik falrész annyira adta magát, hogy más legyen, mint a többi, hogy muszáj volt egyet akcióznom és bedobtam a téglafal ötletet. Szerencsére zöld utat kapott a dolog, és bár én teljes vakolat bontást és fehér színt képzeltem rá, az alábbi képen látható pontnál azt mondta a mostani tulajdonos, hogy wow, neki így tetszik. Úgyhogy egy matt lakkréteggel bevonva ez így maradt, végülis nem rossz, de nekem sokkal jobban tetszene úgy, ahogy Merci-Ancsánál van, pl. ITT és ITT vagy akár ITT.

Természetesen a nagyobb munkálatokat szakik végezték én csak szakmai tanácsadóként voltam jelen. Óriási hála Ferinek, a főmesternek, rég találkoztam ilyen lelkiismeretes, ügyes emberrel, aki egyrészről mindig értette a kéréseimet és abszolút együttműködő volt mindenben!

A lakásfelújítási munkálatok a nyár ellenére szuper ütemben haladtak előre, és lassan az én diy padlófestésemen volt a sor. Tudjátok, ebben viszonylag nagy spíler vagyok, erről ITT és ITT olvashattok a blogon. Mondjuk irtó morcos voltam azért, hogy a parkettát nem terítették le (persze, én is szólhattam volna, szóval magamra is morogtam ám), így amikor oda került a dolog, hogy fessem, ez várt:

Arra már nem volt idő, hogy kerítsünk 1 napon belül egy olyan embert, aki ezt alaposan rendbetenné úgy, ahogy azt kell, nekem meg be volt tervezve egy balatoni nyaralás, szóval önként magamra vállaltam a feladatot, hogy időre meglegyen a dolog. Nekiestem egy célszerszámmal és 30 nm padlót mm-ként kapirgáltam fel négykézláb… Itt azért volt beletaposott rágó és minden egyéb ragacs is a festéken kívül, szóval bekapcsoltam a rádiót és órákon át megállás nélkül nyomtam, mint a gép! És igen, tudom, hogy nem vagyok normális, megfogadtam, hogy ilyet soha többet, mert ez tényleg irtó szívás, nem szabad ennyire jófejnek lennem mással és ennyire rosszfejnek lenni magammal. Szóval, első jótanácsom, hogy minden munkálatnál LETAKARNI A PADLÓT (akármi is lesz utána a sorsa), és ha ez mégsem sikerülne valami miatt, akkor HÍVJATOK TAKARÍTÓT. Hacsaknem akartok formás idomokat, mert nekem másnapra olyan izomlázam lett, amilyen a legdurvább edzés után sem, haha.

Ötször mostam fel, nedvesen (nem áztatva), hogy tökéletesen tiszta legyen a felület, és persze utána várni kellett a teljes száradással, addig nem festhettem… A parkettát egyébként nem kellett felcsiszolni, főleg azért nem, mert már teljesen lekopott a lakkréteg, de amúgy sem kellett volna, a szuper alapozó miatt. A legfontosabb, hogy a festendő felület, mindig zsír-, por- és koszmentes legyen! Pihenésképpen lementem a Szerájba enni egy gyrost, remélem, senki nem ismert fel, mert elég csapzott kinézetem volt.

Maszkolás után első lépésként jöhetett az én drága Otex barátom, amit – mint mindig – most is kisméretű szivacshengerrel vittem fel. Igen, ez sem a legkényelmesebb módszer, DE ezzel lehet a legjobban „beledörzsölni” a festéket a parketta illesztéseibe. Hol hengerelek, hogy élére állítva dörzsölök, ezt sem hosszú nyéllel, sem szélesebb hengerrel nem tudnám haladósan és precízen csinálni. Mondjuk itt már konkrétan majd leszakadt a derekam 😁

Másnap reggel ahol kellett kijavítottam a parketta hibáit, ezt az alapozó réteg dobta ki a legjobban! Volt 1-2 lyuk, és pár repedés, de alapvetően ez nem volt vészes. Persze, ezt is megvártam míg megszárad, majd rákerült az első réteg Betolux (G496), ami nagyon halvány szürke, szinte fehérnek tűnik a padlón. Ehhez a típusú festékhez nem alkalmas a szivacshenger, nagyon rövid szőrű és szélesebb hengerrel festettem. Ez gyönyörűen oszlatja el a festéket, ami száradás után magasfényű lesz. 24 óra száradás után pedig rákerült a második fedőréteg és újabb 24 óra után már rá lehetett lépni. A 30 nm felület festésének teljes anyagköltsége eszközökkel együtt 53.000,- Ft volt (plusz nyilván a munkám), de akárhogyan is számolunk, ez még mindig jobban megéri, mint mondjuk egy valamennyire jól kinéző, de még olcsónak számító laminált + annak lerakása, és amúgy az nem is lesz olyan szép, mint ez…

Hogy miért nem festőre bíztuk ezt? Hát azért, amiért a Flore-ban sem (ITT). Nem olyan alaposak, nem olyan precízek, ahogy én azt várnám (tisztelet a kivételnek, ha van ilyen, várom a jelentkezését emailben), és a padlófestés szerintem több, mint egy teljesen sima felület mezei mázolása. Hozzáteszem, ahhoz is kell a precizitás, szerintem…

Ez a padló normál használat mellett éveket is simán kibír, ha idővel kopna, vagy sérülne, akkor helyi javítás, vagy egy teljes réteg Betolux mehet rá és ennyi. Remekül lehet porszívózni, felmosni, így könnyű tisztán tartani. Azért nehéz dolgokat csak pléd+karton kombóval érdemes húzogatni rajta, biztos, ami biztos.

Na, de lássuk a végeredményt, amelyeket a tulajdonos fotózott, én ugyanis közben ahogy terveztem, leléptem Balatonra pihenni.

Kezdjük a fürdővel! A falon új 15×15-ös kötésben rakott fehér csempék (Zalakerámia – Carneval) vannak fehér fugával, a padlón pedig türkiz járólap, amit a Gerőcsnél vettünk. Igazából ez az egyetlen helyiség, ahova beengedtem egy kis színt, remélem, az új tulajdonos sem bánja majd. Új tükör, új világítás és tádám, máris sokkal vonzóbb az egész:

Az új konyha, praktikusan, tisztán, tágasan:

A nappali felé fordulva látszik, hogy az egész lakás úszik a fényárban:

A nappaliból nyíló egyik szoba:

A nyílászárók is le lettek festve, minden hófehér!

Visszanézve a nappaliból:

Ugye mennyire világos az egész? A recept: fehér falak, világos padló, fehér karnisok, fehér függönyök (LILL, legolcsóbb Ikeás tüll függöny, nekem is ilyen van a lakásomban), megtisztított ablakok és jó világítás.

A másik szoba, ehhez nem nyúltam:

Jöhet az új tulajdonos, a lakás azonnal költözhető!

A lakás rövid időn belül, sikeresen és jó áron elkelt.