A szeptember beköszöntével megkezdődtek a faháznál az őszi munkák. Az avar gyűjtése, a száraz ágak/gallyak aprítása, a különféle növények ültetése, átültetése, és még sorolhatnám. Most egy olyan dekorációt mutatok nektek, amit az ősz inspirált: a száraz falevelek és az egyéb, természetes módon lebomló alapanyagok…

Egy ideje terveztük már Erikával, hogy találkozunk nála, a Zöld pagonyban. Nem meghirdetett kertlátogatásra mentem, hanem vendégségbe, amit kerti sétával kezdtünk, majd beszélgetéssel folytattunk a teraszon egy csésze kávé és háázi süti mellett…

A kinézete alapján akár a „kerti kuka” nevet is kaphatná, ami ráadásul szelektív. Ide csak olyan zöldhulladékot gyűjtök, ami a konyhakertből és annak környezetéből kerül ki, de a hagyományos komposztálóval ellentétben ez egy könnyen üríthető verzió. Hogy miért volt erre szükségem? Máris leírom.

Egészen pontosan egy mini tóról van szó, amit egyelőre szezonális jelleggel hoztam létre, de már most szemet gyönyörködtető részlete a kertnek. Visszatükrözi az égboltot és a fölé hajló növényeket, naplemente után pedig fényekkel és tücsökciripeléssel kiegészítve igazán megnyugtató hatást kelt.

5 évvel ezelőtt gyökereztettem először rozmaringot. Mára nemcsak több rozmaring bokor díszíti a kertemet, de a kerítés mentén, egy kis szakaszon sövényt alakítottam ki belőle. Pont úgy is nyírom, mint a fagyalsövényt, a lehulló hajtásokat pedig többféle módon használom fel.

Ma lenne 17 éves ez a tünemény kutya, aki a legnagyobb boldogság volt az életemben. De ünneplés helyett csak a könnyekkel átitatott emlékezés maradt nekem, gyertya helyett mécsest gyújtok, és virágot helyezek el a közös fotónk mellé.

Az elmúlt hetekben rengeteg csapadék esett errefelé, amiért igazán hálás lehetek. A kert kizöldült, a virágos ágyásokban egyre bontogatják szirmaikat a növények. Néhány ezek közül igényli a támasztékot, hogy se az eső miatt, se a saját bimbóik, leveleik súlya alatt ne dőljenek meg, vagy feküdjenek el a feláztatott talajon.

Április első napjaiban hívtam a vizes emberemet és megnyitottuk a vizet. Mégiscsak csak jó egy szakival csinálni mindezt, ha bármi lenne a csövekkel, egyből meg is tudja szerelni, haha. Szerencsére szépen feltöltött a rendszer, sehol nem volt szivárgás, csőrepedés, vagy bármi váratlan esemény…

A nyúlketrechez használt dróthálóval már régóta szemeztem, csak úgy cikáztak a gondolatok a fejemben, mi mindenhez lehetne felhasználni kreatívan. Most, hogy mindjárt itt van húsvét, adta magát, hogy ebből is készüljön valamilyen jópofa dekoráció.

A tavaszi kerti munkálatok során keletkező levágott ágakban, vesszőkben újabb lehetőségek rejlenek. Hisz, ha már növényként nem, de kerti dekoráció formájában még mutatós díszei lehetnek akár a virágos ágyásoknak is. Mint ez a kis ágyásszegély, amit a felkopaszodott fagyal lemetszett részeiből készítettem.
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK