Az utóbbi időben teljesen átállt az agyam a hulladéknélküli dekorációk készítésére. Legújabb kiszemeltem egy átlátszó, geometrikus felületű bonbonos doboz, amit itthon fellelhető alapanyagokból fazoníroztam át.

Tehát erről a Ferrero Rocher dobozról van szó:

Nagyon szép a tetején lévő 3D-s, háromszögekből álló mintázat, a geometria amúgy is nagy kedvencem, több posztom is erről árulkodik, ITT.

Első lépésként a műanyag alsó és felső elemet is a külső(!) részen, a peremek mentén maszkolószalaggal kitakartam.

Azért kívülről, mert a dobozt belülről szerettem volna lefújni. A gyárilag kialakított geometrikus felület ugyanis annyira szép, hogy ezt egy színre fújás után fényes lakkal sem tudnám elérni. Így viszont a felirattal lesz később dolgom (gondom), az ugyanis belülről van úgy a felületbe nyomva, hogy nem lehet eltávolítani, de sebaj.

Ezúttal direkt nem használtam alapozó sprayfestéket, hanem rögtön az átlátszó felület belső oldalán megjelenő fedőfestékkel indítottam, ami nálam mindig van itthon. Egy flakonban lévő mennyiséggel annyi apró dolgot le lehet fújni, szóval kedvenc színekből bátran lehet otthon tartani néhány darabot.

Ezúttal a Pinty Plus matt felületet adó krétafestékét használtam, de bármelyik akril sprayfestéküket lehet használni.

Több vékony rétegben vittem fel a festéket, és arra ügyeltem, hogy a belső rész még csak véletlenül se legyen kéznyomos, vagy zsíros, így fújás előtt egy száraz ronggyal áttöröltem a lefújandó felületet.

Így, hogy a festett szín belül van, kevésbé lesz sérülékeny, de azért ne spóroljuk meg a lakkréteget sem, amihez én most nem a saját krétafesték lakksprayt használtam, hanem egy másik terméket, ezzel is kiválóan elérhető a matt végeredmény.

Végül valami puhább anyagért kutattam itthon: plüss, bársoly, selyem, filc is szóba jöhetett volna, de méretben nem találtam megfelelőt, bár egy régi selyemsálamat majdnem beáldoztam… Végül egy filc lábtörlő darabka került bele. Igen, egy lábtörlőből leeső darab. Az előszobában, a cipőim alatt mindig van széltében vagy hosszában félbevágott lábtörlő (sárfogó céljából, kókuszrost télen, filc enyhébb időben), és ezek szabásából maradt egy kis darabom, amit sniccerrel vágtam pontos méretre.

Végül feltúrtam a szalagos zacskómat. Évek óta ebbe rakosgatom a csomagokról lebontott, korábbi dekorációkhoz használt, ruhákból kivágott darabokat: vékonyat, vastagot, rövidet, hosszabbat, mintásat, simát, stb. Ezek között egy fehéret vagy egy feketét kerestem, de sajnos vagy túl rövidet találtam, vagy olyat, ami nem elég széles, hogy eltakarja a mintát.

Egy címke/tábla is klassz lett volna, de ahhoz meg nem találtam megfelelő kartont, ehh… Túl sok mindent kiszanáltam, vagy újrahasznosítottam már, haha. Szóval végül egy színben nem pont ideális, mályvásabb színű szalagot használtam (éppen elég volt a masnira is), amit kétoldalas ragasztószalaggal rögzítettem. Ez egyébként később cserélhető, szóval nem biztos, hogy ez lesz rajta a végleges díszítés, ami eltakarni hivatott a márkajelzést is.

Végül én azokat az óráimat tettem a dobozba, amiket a tükör mögé rejtett verzióba (ITT) nem tudok felakasztani, mivel a szíjon lévő csatt nem alkalmas a függesztésre. Ezek az órák eddig egy tálcán voltak szabadon, és szépen porosodtak is. Így viszont kaptak egy csinos dobozt, ami a komódon, vagy a polcon is jól mutat.

Természetesen válhat belőle díszdoboz is (közelgő Anyák Napja alkalmából), de remélem az inspiráció mellett a legfontosabb üzenet is átszűrődik a posztból: mielőtt mindenfélét összevásárolnátok, előbb nézzetek körül otthon és csak olyan alapanyagra költsetek, amire feltétlenül szükségetek van.

A bejegyzés támogatója: