Akinek van kertje, és régóta gazdálkodik benne, annak talán nem lesz olyan érdekes ez a bejegyzés, mint azoknak, akik még csak – hozzám hasonlóan – a szárnyaikat próbálgatják ezen a területen. Bár talán felébred bennük is egyfajta nosztalgikus érzés az első, saját termések élménye kapcsán.

Amikor tavaly elkezdtem a kertet rendezni, szinte biztos voltam benne, hogy itt nem lesz veteményesem, hiszen nem tudok annyit itt lenni, és gondozni, mint amennyit ez megkövetelne. Aztán idén rájöttem, hogy egy kis szervezéssel (munka és magánélet területén), sokkal több időt is tudok itt tölteni, és ebbe simán belefér az is, hogy az időjárást, és főleg a csapadékos időszakokat figyelve, vannak olyan napok, amikor magára hagyhatom a kertet, mert a természet helyettem is bőségesen megöntöz mindent.

Idén, kísérleti jelleggel két – teraszon lévő – betonládát szemeltem ki mini veteményesnek. Ezek napfény szempontjából nagyon kedvező helyen vannak, és bár a kerti csap(szerűség) hátul van, de annyi baj legyen, a slag hosszú, és a díszkert öntözése miatt, azt amúgy is mindig előre kell húzni. 

Szóval az egyik betonládába került 5 db csenevész kis paradicsompalánta, az egyiknek esélyt sem adtam, annyira kicsi és erőtlen volt. Nagyon lassan, de végül szépen elkezdtek nőni, erősödni, gondosan felkaróztam őket, kacsoltam, ahogy Márk videójában láttam és minden alkalommal lestem, hogyan alakul a termés.

x

Most már naponta szedegem le a reggelihez, esti grillezéshez azt a pár szem ízletes paradicsomot, ami éppen beért. 

A másik betonládában uborka, karalábé és petrezselyem kapott helyet. Ebbe kell majd pótolnom a földet, mert a tavaszi kerti ültetéskor innen sokat elhordtunk (az előző tulajdonos nagyon jó minőségű földet hagyott a ládákban), és most láthatóan kevés nekik az a mennyiség, amiben próbálnak növögetni.

Dísznek 1-1 bambusznád szálat hajlítottam a ládába, amire az uborka elkezdett felkapaszkodni.

A karalábé leveleit valami rágja, de ennek ellenére, az is szépen növöget.

Ez a kis mini veteményes egyébként kevésbé van szem előtt, mint a paradicsomos láda: a teraszon lévő kanapé (ITT) mögé került.

Mostanra leszedtem az első pár szem uborka termést is, várom, hogy még több legyen rajta.

Bár korábban is neveltem koktélparadicsomot és mángoldot a panel erkélyemen (ITT), de ez a mostani apró sikerélmény egyértelműen arra sarkall, hogy jövőre szintet lépjek veteményes témában. 

Már kifigyeltem, hogy a ház mögötti részen melyik hely lenne ideális egy kisméretű veteményesnek, vagy magaságyásnak, ahol bővíthetem a palettát cukkinivel, retekkel, hagymával, paprikával, stb. Addig még valószínűleg a kerti csapot is megcsináltatom, és ha minden jól megy az esővíz gyűjtő is elkészül, hogy ne csak könnyebb legyen a vízhez való hozzájutás, de gazdaságosabb is. 

Most pedig megyek és lekapkodok pár szem szép piros paradicsomot a reggelihez.