Még mindig rengeteg apró feladat van itthon, amikkel igyekszem szép sorban haladni és persze dokumentálni, majd posztolni róla. Ilyen például a konyhában lévő egyik járólap, ami még a fal kibontásakor sérült meg…

Minden reggel (amikor még csak homályos tekintettel tántorgok ki a napindító kávéért) szembetűnik a járólap apró hibája…

Közelebbről nézve róla van szó:

Sajnos, a kipattant darabok a falbontás során (ITT) elkeveredtek, így a visszaragasztás nem jöhetett szóba. A teljes járólapcserét pedig macerásnak gondoltam, a vele járó hulladékot meg értelmetlennek.

Ezért sokkal egyszerűbb megoldást eszeltem ki, ami vizuálisan közel olyan remek végeredményt nyújt, mintha a teljes járólapot cseréltem volna, csak éppen nem jár bontással és így feleslegesen kidobott darabokkal, valamint gyorsan el is lehet végezni.

Első lépésként az előszoba festéséből (ITT) megmaradt fehér Poli-Farbe Platinum falfestékből és színezőpasztákból kikevertem egy olyan színt, ami közelítette a járólapom színét. Mivel a járólapban többféle árnyalat is megtalálható az elsőként kikevert hideg szürkét ennek megfelelően finomítottam piros, barna és sárga árnyalatok hozzáadásával. 

Amikor már nagyjából jónak ítéltem a színt elkezdtem hozzáadagolni glettgipszet (0-6 mm-es típust), szerencsére ez is volt itthon, hisz a falbontás utáni gletteléshez kellett (ITT). A masszát homogén, sűrű, tejfölhöz hasonló állagúra kevertem (a gipsz hozzáadása nem világosít egyébként a színen) és spaklival a lyukakba kentem. A spaklival nem húzkodtam teljesen simára, és ecsettel is picit igazgattam rajta, hogy a járólap enyhén egyenetlen felületét az álatalam kialakított pótlás is kövesse. 

Fontos, hogy a száradást nem szabad hajszárítóval gyorsítani (sem hideg, sem meleg levegővel), mert az anyag a gyors nedvességelpárolgástól simán megrepedhet. A feleslegek letörlésével érdemes várni addig, amíg a felszín jól meghúz és akkor is csak óvatosan, egy nedves törlő segítségével tisztogassuk a környező részeket, nehogy a friss alkotásunkba belerondítsunk. Persze, simán le is lehet ragasztani pl. a küszöböt, de annyira lelkes és kíváncsi voltam, hogy ezt jól el is felejtettem, haha. Ez az első kör utáni száradás, itt még látszik, hogy a nagyobb, mélyebb sérülés helye picit sötétebb, itt a belekent anyag „belesüllyedt” a lyukba:

A második réteget már vékony ecsettel dolgoztam a felületre, kicsit pamacsoló mozdulatokkal, és tök jó lett az eredmény. A fugát erre való fugajavító tollal hoztam rendbe (egyébként az egész konyhában ezzel van átszínezve a fuga). 

Tádám! Messziről egyáltalán nem látszik, közelről pedig csak az veszi észre, aki tud erről a diy turpiszságról. Egyébként nyilván felmosáskor megváltozik a színe, de száradás után újból egybeolvad a járólappal.

A tartósságát illetően még nincs hosszútávú tapasztalatom, de már párszor átlépdeltem rajta és egyelőre jól bírja… Egyébként szerintem bármilyen árnyalatú járólappal működik, és kipattant részek, illetve hosszanti repedések is valamelyest javíthatók így. Ha a járólap mintás, akkor pedig utólag nagyon vékony ecsettel és pici szivacsecsettel változatos színhasználattal próbáljunk absztrakt festőművészekké válni.  

A végére pedig egy-két tippet még adnék. Az egyik, hogy glettgipsz helyett fugaport is bátran lehet használni, sőt! A fényességet utólag lehet alakítani és száradás után pl. selyemfényű vagy magasfényű lakkal fedni ez a tartósságát is megnöveli. Az általam használt színezőpaszta pedig nem csak színezésre, hanem önálló festésre is alkalmas, hisz pont úgy viselkedik, mint egy akrilfesték. 

A bejegyzés támogatója: