Ti összeszámoltátok, hogy mennyit költöttetek Karácsonyra és mennyi időtök ment el plázákban a sorban állással, és a tömegben nyomorgással? Elszomorító, hogy mostanra a Karácsony és az ajándékozás maga valamiféle kötelező programmá vált, amitől előfordul, hogy frusztráltak, idegesek leszünk, aminek pedig semmi értelme. Én idén inkább bekuckózva varrogattam, sütögettem, ragasztgattam…

Anna barátnőm szülinapjára és egyben karácsonyra kapott tőlem egy pici, visszafogott kis csomagot: natúr papírdoboz, rózsaszín filc masnival. És hogy mi volt benne?

Egy sajátkezűleg varrt neszeszer és hozzá egy alvó szemüveg. Már egészen kiskorom óta varrogatok, Anyukám tanított meg rá. Sőt általános iskolában jártam „Barbie baba ruhavarró” szakköre (tök menő nem?), és technika órán is tanultunk géppel varrni. Közben a nagymamik kötni és horgolni tanítottak, bár ez a tudásom az évek során szerintem igencsak megkopott. Ami a varrást illeti mostanra sokmindent megtanultam, olyannyira, hogy idén a Cser Kiadó jóvoltából egy kiadvány is meg fog jelenni a munkáimmal, amiből pontos leírással és szabásmintával kiegészítve megtudhatjátok, hogy is készül ez a kis neszeszer és alvó szemüveg.

Az alvószemüveget úgy csináltam meg, hogy kétoldalas legyen, na nem mintha alvás közben ez számítana, de így olyan cuki.

A pink, virágos anyagot egyébként a Röltexben vettem, de nagyon szeretem még a Máthé-Textil üzletét, nemcsak az árukészletük miatt, hanem az egész bolt stílusa magával ragadó. Kísérletezgessetek Ti is varrógéppel, mert jó dolog varrni!