Ha össze kellene számolnom, hogy az utóbbi években hány szék/puff/fotel fordult meg az otthonomban vagy konkrétan a kezem alatt, akkor elég szép szám jönne ki a végén. De azt látom, hogy ez valahogy általánosságban jellemző szakmabeli kollégáimra és a legtöbb otthonszépítő ismerősömre, barátomra is. Egy (vagy 2, 3, 4) széket lecserélni ugyanis a legegyszerűbb dolog, és nem is feltétlenül költséges, cserébe elég látványos.

Számos székhez jutottam már hozzá lomtalanításon, garázsvásárokon, bolhapiacon, leárazáson, Jófogáson, vagy éppen a házunk pincéjében, ahonnan egy szemétkupac alól mentettem meg azt a szép fa hintaszéket, ami sokáig az erkélyemen volt. Van, amit feltuningolok, van, amit csak egy darabig használok aztán leviszem a pincébe, van, amit idővel elcserélek, eladok, vagy elajándékozok és van, ami már évek óta tesz jó szolgálatot.

A Facebookon és az Instagramon, sőt egy előző posztomban (ITT) már láthattátok, hogy a hálószobában helyet kapott íróasztalhoz egy szép, púder árnyalatú széket párosítottam. Már elég régóta szemeztem vele a Butopêa oldalán (Skagen a neve), de türelmesen kivártam, míg eljön a megfelelő idő, amikor végre lecsaphatok rá! Most!

Bársony hatású szövet van rajta, a lábai pedig fémek, de látványra teljesen olyan, mintha fából lenne. Stabil, kényelmes és igazából az összeszerelése is nagyon könnyű volt. A szék lába alá szőrmeszőnyeget tettem, nem is a padló védelme miatt, hanem mert egyszerűen így tetszik.

Annyira szeretem reggelente ezt a látványt:

Na de, most, hogy a padló fehér lett a nappaliban is, a fehér étkezőszékeimnek ugyancsak menniük kellett innen, persze, csak a közelbe: kettő kikerült az erkélyre, kettő pedig le a pincébe (a többi mellé, haha). Mert ezeket azért nagyon szeretem.

Az étkezőbe választott új székeknek pontosan ugyanaz a formája és az anyaga, mint a hálószobában lévőnek, csak ezek szürke színűek. Már akkor elkezdtem őket összeszerelni, amikor a szegőlécek rögzítéséhez használt ragasztó még csak száradt, nem volt ám pihenés egy percig sem.

És itt már együtt a négy szék, szerintem elég jól mutatnak itt:

Nagyon kellett ez a sötétszürke ide, pláne, hogy a konyhámban is főleg ez az uralkodó árnyalat a fehér mellett. Most először érzem azt, hogy a lakás hónapról hónapra szépítgetett helyiségei végre kezdenek teljes összhangban lenni egymással. Persze még mindig sok molyolnivaló van, de ezt most hagyjuk. A székek lábára tettem filckorongokat, hogy a festett padlót védjem.

A falon lévő fehér kaspót is lecseréltem szürkére, tök jól passzol a székekhez.

Most a rózsaszín fotelemet érzem kicsit kakukktojásnak (még így is, hogy csak a karfa lóg a fotóba), de lehet hogy egy szürke párna ezen segíthet majd valamit… vagy inkább egy átkárpitozás, vagy egy új fotel, haha, még nem tudom, egyelőre nézegetem együtt őket.

Az érdekesség kedvéért megmutatom, hogy milyen volt az étkező, amikor beköltöztem a lakásba, hátha valaki még nem látta. Amúgy ezek a székek is lent vannak a pincében (kész székraktáram van már odalent).

Teljesen más a régi és az új szett. A régit is nagyon kedveltem, csak kellene egy másik lakás vagy legalább egy vityilló, ahova szépen berakhatnám őket…

Remélem, tetszett a poszt, holnap érkezik a következő!