Anyukám kapott egy törött őzike porcelánt és megkérdezte, hogy ilyen állapotban kell-e nekem. Nanáhogy! Hisz – Fazekas Anna ismert műve alapján – már gyerekkorom óta tudom, hogy a törött lábú őzikéket egy kis gondoskodással igenis meg lehet gyógyítani…

Előre szólok, hogy akinek hasonló gondja akad és profi végeredményt szeretne, az vigye inkább porcelánrestaurátorhoz a figurákat, mert amit itt bemutatok az egy működő javítási módszer, de bizonyos szögekből azért látszódni fognak a javítás nyomai. 

Szóval, itt van ez a sokak számára ismerős art deco őzike páros (Hollóháza), amik együtt, ép állapotban kecses lábakon állnak, de egy borulással könnyen szenvednek balesetet:

Sajnos, a törés során a szarvacskák/agancsok valahol elkeveredhettek, azok már nem kerültek hozzám.

Szerencsére ragasztókból most már mindenféle kapható, nincs olyan törött, repedt, sérült anyag, amire ne találnánk megfelelő típust. A Pattex márka ebben élen jár, egyik kedvencem a Super fix ragasztójuk, amivel már elég sok mindent rögzítettem, az ezekről szóló posztokat ITT találjátok. 

Még mielőtt nekiestem volna a ragasztásnak, összeillesztettem a szétesett darabokat, hogy lássam, pontosan hogyan rakhatók egy mozdulattal egymáshoz. 

Ezután csak az egyik felületre nyomtam a ragasztógélből és határozott mozdulattal ráhelyeztem a másik törött darabot. 

Ezt vagy 15 percen keresztül szorítottam, és csak ezután ragasztóztam megint és helyeztem rá a letörött lábrészt is, ami szépen felfeküdt a helyére.

Mivel sima felületen az őzikék lába miatt a ragasztás éppen szétfeszült volna, ezért inkább egy kihúzott fiókra fektettem őket, így az alátámasztás nem nyomta szét a ragasztott részeket. 

Háh, és a képen látható akril bútorgombról jut eszembe, hogy már ezt is ragasztottam ezzel a ragasztóval és a ki-be húzogatásból adódó mechanikai behatásokat azóta is tök jól bírja.

24 óra elteltével az őzek ismét stabilan álltak párban. A ragasztó egyébként átlátszóra szárad, de az esetleg kifolyó felesleget érdemes még az összeillesztéskor letörölni pl. fültisztítópálcikával. Bár nem terveztem, de végül a letörött agancsot is megjavítottam. Erre a levegőn száradó gyurma + akrilfesték lett volna a legalkalmasabb, de egy ilyen apróságért nem akartam megvenni egy teljes gyurmát, csak beszáradt volna… Majd ha akad olyan projektem, amihez kell a gyurma, mint pl. ITT, akkor majd abból lecsípek és megformázom az agancsokat. Addig viszont átmeneti megoldásként ragasztópisztolyt és fogpiszkálókat használtam. 

Először kinyomtam egy kis ragasztót a letörött részre, és beleállítottam egy darabka fogpiszkálót. Ezután ragasztóból felhúztam egy vékony réteget, amibe oldalról beleállítottam még egy kis darabkát. Az eredeti forma  nyilván kecsesebb, de mint mondtam, átmenetileg ez is működik. 

Végül arany és bronz akrilfestékkel befestettem az agancsokat és kész is. 

Most már csak olyan helyet kellett nekik találni, ahol nem sérülnek, így én végül egy felső polcra tettem, a virágok mellé. 

A ragasztás vonala bizonyos szögből látszik, főleg ott, ahol a törés mentén a színes máz is sérült, de aki nem tudja az őzikék előéletét, az nem fogja kiszúrni a javítás helyét. 

Szerintem nagyon kedves, mutatós lakásdísz lett belőle, igaz?

A bejegyzés támogatója: