Posts by Author: 684 posts by juditu

3D por, az vajon mi? Egy tök jó dolog és persze rögtön nem arra használtam, amire kifejlesztették. Eredetileg 3D-s felületek kialakítására alkalmas, akrilfestékkel massza állagúra összekeverve és pl. ehhez való sablonba kenve. Én viszont táblafestéket kevertem belőle!

Szorítottunk egy kis helyet az új „irodának” a hálószobánk egyik sarkában. Semmi különös, csak kellett egy asztal, ahol az új ambíciók kibontakozhatnak. Mégis sikerült az alig 1 m2 helyen olyan sarkot kialakítani, ami végül egészen különleges lett számunkra.

Vége eljutottam Kinga Barátnőmhöz és a kis Pannihoz, aki lassan két hónapos. A bébiszoba dekorációját a friss szülők nem tervezték, hisz hamarosan el fognak költözni, ezért a legfontosabb bútorokon és kiegészítőkön kívül csak fehér falak vannak a szobában…Én viszont vittem magammal a dekortapaszaimat és pikk-pakk lett gyerekszoba design.

Amíg az ember nem érti a matekot, utálja. Pedig a matek jó dolog, sok felesleges fizikai munkától is megkímélhet egy szinuszfüggvény, vagy egy pitagorasztétel. És milyen jól jön, ha az ember geometriai mintázatot szeretne festeni, méghozzá szabályosat, amihez nem kapható sablon.

Csináltam egy nyúlszobrot. Azt gondoltam, hogy az amúgy nem annyira szimpatikus polisztirolból valami mást csinálok, mint festett tojás, vagy dekupázsolt nyúl. Lehet, hogy kicsit giccses, de szerintem poén.

Na, ilyennel sem volt még dolgom! A Térnyerőkben Fésűs Nellynél jártunk, aki budoár hangulatú hálószobára vágyott. Megkapta!

Az új év pihenéssel kezdődött, a januárt szinte végigpihegtem, miután befejeződtek a Térnyerők forgatásai. Februártól megint munkába lendültem, több fronton is futnak a dolgok, és végre a blogra is van időm. Az elmúlt hetekben pedig  megint a kamerák előtt mocorgok, csak most egy kicsit másképp.

„Cic, mik ezek a színes szigszalagok itt az asztalon?” Azok dekortapaszok!

Végre egy gyerekszoba a Térnyerőkben! Pontosabban egy játszószoba, amit Görög Zita csemetéinek készítettünk egy mindössze 10 m2-es előtérben. Zita kívánsága az volt, hogy használjak vidám, de unisex színeket (mivel kislánya és kisfia van), legyen alkalmas kreatív tevékenységek végzésére, és kielégítse a gyerekek nagy mozgásigényét. Mindezekkel együtt persze legyen tökéletesen biztonságos.

Ahogy ígértem a puffos posztban, most megmutatom a hozzá tartozó szobát is, amit a Térnyerőkben alakítottunk át. Ez egy nappali-étkező, mindössze 12 m2-en, szóval kis hely, nagy feladat!

Mireille Guiliano könyvét olvasva, ezt el is hiszem. Bár alapvető – az étkezésssel kapcsolatos -, evidens tudnivalók vannak benne, mégis látásmód formáló hatása van. Engem legalábbis megérintett. Ettől persze még nem leszek gasztroblogger (nem is áll szándékomban), de biztos, hogy az étkezéseinkbe, a tálalásba is egyre inkább bekúszik majd a diy.

Kárpitozni nem két perc, nem is két óra…olykor napokig molyol vele az ember. De úgy gondoltam, hogy ez egy olyan diy megoldás, amit egyszerűen nem hagyhatok ki a Térnyerőkből, muszáj megmutatnom valamiféle egyszerű változatát, mert tényleg szuper dolog! Ha pedig ikeahackről van szó, még izgalmasabb a dolog, szóval bevállaltam.

Ez volt az első Térnyerők bevetés, és egyben az egyik kedvencem. A feladat igazi kihívás volt számomra!

Minden év elején megfogadom, hogy nem dolgozom hétvégén, és éjszaka sem, hogy több időt fordítok a szeretteimre, a barátaimra és persze magamra. Ez néhány hónapig működik is, aztán valahogy mindig sikerül év végére totálisan felborulnia a dolgoknak.

A raklap dizájn nem újdonság, de mi csak most jutottunk oda, hogy végre kezdjünk valamit az erkélyen sorakozó darabokkal. Olyan jól kitaláltuk, hogy mi legyen belőle, de majdnem beletört a… dekopír fűrészünk.

„Építsünk dobogót cica!” – mondta Borostás… én meg csak néztem, hogy „Te megbolondultál? Ide, egy panelnappaliba?” De persze beleültette a bogarat a fülembe és máris egy csomó érvet tudtam felsorakoztatni mellette. Először is különleges dolog, nemcsak ülő-, de fekvő felületnek is alkalmas, és rengeteg mindent el tud rejteni, szinte észrevétlenül tölti be egy szekrény szerepét.

Ha nincsen pincénk, garázsunk, sufnink vagy erkélyünk, akkor a bringa tárolását valahogy a lakásban kell megoldani. Nálunk legalábbis muszáj, hisz Borostás Úrral együtt egy bringa is érkezett, így a nappaliban már két járgányt kellett kerülgetnünk. Ekkor jött az ötlet, hogy dobjuk fel a falra, ott biztos nem lesz útban!

Amikor kitaláltuk, hogy egy fedél alá költözünk, sokat törtük a fejünket a könyvek elhelyezésén. Borostás Úr ugyanis imád olvasni, és a jobbnál jobb könyveit nem akartuk dobozban, vagy a szekrény mélyén tárolni. Viszont könyvszekrényre meg sajnáltuk a pénzt, még az olcsó Ikeásra is. Ezért mást találtunk ki!

Főleg, ahogy mi csináljuk! A panel szűk lehetőségei miatt a bútorokat nem tudtuk kipakolni a másik szobába, így zónáztunk: kupacoltunk a szoba egyik felébe, a festett részeket kerülgettük, átugrottunk felette. Aztán kupacátrakás újfent és megint kerülgetés és az örömtől repkedés!